Indiai kutatók vizsgálatai szerint a pikolinsav egészen különleges antivirális hatásmechanizmussal rendelkezik.

A Tetra Bio-Pharma és a Cellvera együttműködési megállapodást kötött egy új kettős hatóanyagú COVID-19 elleni gyógyszer fejlesztésére.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

December 1-jén az EMA megindította a folyamatos felülvizsgálati („rolling review”) eljárást a Janssen-Cilag vállalat Ad26.COV2.S koronavírus elleni vakcinájának értékelésére.

Az Aging című szaklap egyik cikke azt szerint az idősekben jelentősen nagyobb mortalitással járó koronavirus-betegségek megelőzhetők, illetve kezelhetők lehetnek a különböző szenolitikumokkal és öregedés elleni szerekkel.

A nyugat-nílusi vírus térnyerésére és jelentőségére markáns példát lát­hattunk a 2018-as évben Középkelet-Európában, hiszen minden eddiginél több humán esettel járó európai járványt tapasztalhattunk meg. A cikkben összegezzük azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak ebben, valamint megvizsgáljuk a rokon vírusok jelentőségét és klinikai relevan­ciáját hazánkban.

Egy új tudományág, a szociovirológia szerint a vírusok is élőlények, amelyeknek a különböző törzsbe tartozó egyedei is megérthetik egymást.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.