A közlemény áttekinti a legújabb fejlődési irányokat a szkizofrénia keze­lésében, kiemelve a gyógyszeres terápiák bővülését, a pszichoszociális intervenciók jelentőségét, és az új, innovatív megközelítéseket. Bemutatja a tartós antipszichotikus kezelés hatásait, az antikolinerg terhelés kognitív következményeit, továbbá az új farmakoterápiás lehetőségeket. Az irodalmi művek olvasásának mint terápiás lehetőségnek az ismertetésével és a digi­tális terápiák szerepének elemzésével hangsúlyozza a rehabilitáció komplex szemléletét és a személyre szabott ellátás szükségességét, amelyek hozzá­járulhatnak a beteg életminőségének javításához és a szkizofrénia hosszú távú kimenetelének javításához.

Az asztrocita végtalpak és az agyi arteriolák közötti kommunikáció károsodása, összehangolatlansága, a jelátviteli pontosság csökkenése okozza egyes agyterületek energiahiányos állapotát. 

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

Az ígéretes gyógyszercélpontra hatva a betegség progressziója lassítható lehet, és a beteg anyagcsereállapotának megfelelő kezelést lehet alkalmazni.

A terhességi hányinger és hányás (NVP) rontja a várandós nők életminő­ségét, sőt, súlyos esetben a terhesség kimenetelét is befolyásolhatja. Egy olasz vizsgálatban az NVP anyai és magzati következményeit értékelték. A vizsgálatba bevont terhes nők mintegy 60%-ánál alakult ki NVP, mely az esetek többségében enyhe volt és nem mutatott érdemi összefüggést sem a szülészeti szövődményekkel, sem a magzati kimenetellel, azonban a terhességi hipertónia gyakoribb volt ezen pácienseknél. Az NVP korai kezelése segíthet a súlyosabb tünetek elkerülésében és a kedvező életmi­nőség fenntartásában.

Egy enzim blokkolásával közvetlenül támadható válhat a KRAS onkogén egyik mutációja a G12V.

Egy 12 hónapos, kifejezetten a középiskolások igényeire szabott mentálhigiénés program sikeresen csökkentette a depressziós tüneteket.

A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A D-vitamin-hiányt világszerte magas előfordulási gyakorisága és a mozgás­szervi egészséget érintő negatív klinikai következményei miatt közegészségügyi problémának tekintik. Ebben az irodalmi áttekintésben a szerzők a napi 2000 nemzetközi egység (NE) (50 μg) D3-vitamin pótlása melletti tudományos bizonyítékokat vitatják meg, kitekintve a vitaminpótlás biz­tonságosságára és néhány olyan kivételes esetre, amelyre az orvosoknak ajánlott különös figyelmet fordítaniuk.