Egy új, bárhol használható módszer az aceton koncentrációját méri a kilélegzett levegőben.

Megfelelően karbantartott 2-es típusú cukorbetegeknél a vércukorszint a 165–500 mg/dl (9,16–27,75 mmol/l) csúcsértéket az intraarticularisan beadott szteroidinjekció után 2–84 órával éri el, és 18 óra és 21 nap közötti az az időtartam, amely alatt a vércukorszint visszatér a kiindulási szintre. A nyújtott felszívódású triamcinoloninjekciót kapott 2-es típusú cukor­betegeknél nem nőtt szignifikánsan a vércukorszint, ellenben az injekció kristályos szuszpenziójának formájában részesülő pácienseknél 23%-os vércukorszint-növekedést tapasztaltak. A 2-es típusú cukorbetegeknél statisztikailag szignifikáns, de klinikailag megkérdőjelezhető, 4,1%-os fruktózaminszint-növekedést találtak a kiindulási értékhez képest, 2-3 héttel a térdízületbe adott injekció után. A nem megfelelően beállított cu­korbetegeket tájékoztatni kell az intraarticularis szteroidinjekciót követő átmeneti hyperglykaemia potenciális kockázatáról, és szorosan monitoroz­ni kell a vércukorszintet – különösen 1–3 nappal az injekció után (az ajánlás erőssége [„Strength of Recommendation”, SOR]: C, konszenzusvélemény, betegségorientált evidencia).

A diabeteses macula oedema (DME) a látáskárosodás vezető oka a diabete­ses populációban. DME okozta centrális látáskárosodás esetén a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor ellenes (anti-VEGF) ágenseknek, a klinikailag progresszív, nem centrális látáskárosodás kezelésében a lézerkezelés­nek van kiemelt szerepe. Az utóbbi időben az érdeklődés a kombinációs te­rápiák felé fordult. Chauhan és munkatársai egy összefoglaló közleményben áttekintették a DME patogenezisét, továbbá jelenlegi és újonnan javasolt terápiás lehetőségeit.

Egy vizsgálat szerint a kalóriamentes, vagy alacsony kalóriatartalmú édesített ital fogyasztása nem változtatta meg az étvágyhoz vagy a táplálékfelvételhez kapcsolódó glükóz- és hormonszintet.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2021 májusában az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.

Elégtelen glükózlebontás során a citrátkör intermedier anyagai lecsök­kennek, ezért a zsírsavlebontás megakad, és acetecetsav, béta-oxivajsav képződik, megindul az acetonosodás. A vér béta-oxivajsav-szintjének mé­résére alkalmas új ketontest-meghatározó módszer segítségével már az acetonképződés első lépése során lehetőség van a veszély, a ketoacidózis felismerésére és otthoni megelőző kezelésére.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 szeptemberében az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

Súlyos, a beteget életveszélybe sodró sav-bázis eltéréssel járó kórképpel minden gyakorló orvos találkozhat. A belgyógyászati anyagcsere-rendel­lenességek, intenzív terápiás ellátást igénylő betegségek mellett sebészeti beavatkozások, mérgezések, kardiológiai és pulmonológiai kórképek szö­vődményeként is kialakulhat ilyen állapot. Azonnali felismerése és szaksze­rű ellátása nélkülözhetetlen napjaink orvosi tevékenysége során.