Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Az új modell magyarázatot adott arra, miért nem működnek a szokásosan alkalmazott gyulladáscsökkentő kezelések.

A bélmikrobiom összetétele nagy pontossággal képes megjósolni a bőrdaganat kiújulásának valószínűségét.

A CRISPR/Cas9 génszerkesztő rendszerrel bevitt új gén talán képes lehet elnémítani a 21-es kromoszóma extra példányát.

Az önszabályozó, OLED‑alapú sebgyógyító tapasz a fényterápiát és a hatóanyag‑leadást kombinálva mintegy kétszeresére gyorsítja fel a sebgyógyulást.

Egy 30 perces szaunázás jelentős mértékben növeli a vérben keringő fehérvérsejtek számát - akárcsak a testmozgás.

Az LRRK2 fehérje aktivitásának csökkentése lassíthatja vagy módosíthatja a betegség lefolyását.

Alzheimer-kórban, depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz szindrómában is alkalmazható lehet a pontosan célzott eljárás.

Az amygdala transzkraniális mágneses stimulációja ígéretes eredményeket mutatott poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

A PathogenFinder2 modell a genom vizsgálata alapján képes a kórokozó baktériumok azonosítására.