Shakespeare egyik szonettjében a bárd azt énekli: „a szerelem sokszínű dolog”. Az biztos, hogy amennyire költészet a szerelem, annyira kémia is. Valentin nap alkalmával nézzük meg, hogy milyen kémiai folyamatok zajlanak a szerelmesek agyában.

Egy görcs-rohamok elleni szer az eddigi antidepresszívumoktól eltérő hatásmechanizmus révén  csökkentette a depressziós betegek anhedóniáját, ezzel új pontenciális terápiás célpontot jelölt ki.

Ugyanaz az agyterület hozható kapcsolatba az éhséggel, mint a kíváncsisággal, és ugyanolyan mértékben vállalunk kockázatot a kétféle hajtóerő kielégítésére. Hogyan mérhető a kíváncsiság?

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

Az oxitocin általánosságban erősíti érzelmeinket, blokkolása segíthet a stressz leküzdésében.

Súlyos, terápiarezisztens depresszióban lehet ígéretes az a mélyagyi ingerléses módszer, ami 8 betegből 7-nek tüneteit enyhítette, 4-nek pedig gyógyulást hozott. 

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

A cím félrevezető, a philematológia nem azt tanítja, hogyan kell csókolózni, hanem a csókolózás élettani hatásaira kíváncsi. 

A PLoS Genetics című lapban nyilvánosságra hozott friss kutatásban több száz olyan gént azonosítottak, melyek fokozzák az alkoholfogyasztás iránti vágyat.