Lehetséges új antidepresszívum célpont
Egy görcs-rohamok elleni szer az eddigi antidepresszívumoktól eltérő hatásmechanizmus révén csökkentette a depressziós betegek anhedóniáját, ezzel új pontenciális terápiás célpontot jelölt ki.
Egy kis, randomizált vizsgálat szerint az ezogabint (Potiga) szedőknél szignifikánsan csökkennek a depresszió mutatói és az anhedonia (kb. „örömtelenségét”) a placebóhoz képest. A gyógyszert szedő csoportban a funkcionális MRI-n (fMRI-n) a jutalom/büntetés anticipációra adott válasz enyhe növekedése volt látható a placebót kapókhoz képest – bár a jótékony hatás statisztikailag nem volt szingifikáns (csak „trend”). Dr. James Murrough (psychiátria és idegtudományok szakértő, Icahn School of Medicine at Mount Sinai, New York City) a sajtóértekezleten elmondta, hogy ez az első olyan randomizált, placebóval ellenőrzött vizsgálat, ami az agynak erre az ion-csatornájára hatva javít a betegek depresszióján és anhedoniáján. Ennek a csatornának a célba vétele egy teljesen más hatásmechanizmust jelent, mint az eddigi antidepresszáns kezelések – jegyezte meg Murrough doktor, aki a Mount Sinai-ban működő Depression and Anxiety Center for Discovery and Treatment igazgatója is egyben.
Az American Journal of Psychiatry-ban 2021. márciusában online megjelent cikk szerzői olyan szer után kutattak, amely az eddigi antidepresszívumoktól eltérő hatásmechanizmus révén képes enyhíteni a depressziós tüneteket. Vizsgálatuk indíttatása az volt, hogy a jelenlegi antidepresszívumok gyakorlatilag azonos módon hatnak, ezért ha az egyik nem hat, vélekedésük szerint a következő sem fog.
Mivel a krónikusan szociális károsodást szenvedett depressziós egereken a KCNQ2/3 csatorna változásait figyelték meg, e csatorna működésének befolyásolására koncentráltak. A KCNQ2/3 csatorna ellenőrzi az agysejtek ingerelhetőségét és működését azáltal, hogy kontrollálja az elektromos töltés – kálium ionok formájában történő - áthaladását az agysejtek membránján. A kulcskérdés az volt, hogy a rágcsáló a stresszel kapcsolatban depressziósan viselkedik-e, vagy rezisztens/ellenálló-e azzal szemben. A stresszre rezisztens egerekben a megfelelő agyi területeken növekedett a jutalmazással/büntetéssel összefüggő markerek szintje, a kevésbé ellenálló egerekben viszont rendkívül magas ingerlékenység és működési zavar látszott. Az agyi jutalmazó/büntető rendszer működészavara anhedóniát eredményez, ami a depresszív zavarok lényeges eleme.
Annak tanulmányozására, hogy a KCNQ2/3 csatornára gyakorolt hatás befolyásolja-e a depressziót, az ezogabint (Potiga) használták, melyet eddig még nem vizsgáltak depresszióban.
Vizsgálatukba 45 felnőtt, legalább mérsékelt fokozatú depresszióban szenvedő beteget vontak be, akiknél jelentős anhedóniát észleltek. A betegeket random módra két csoportra osztották: 21-en ezogabint kaptak (átlagos életkoruk 44 év, 28,3% férfi), 24-en pedig placebót (átlagos életkor 39 év, 50% férfi). Kiinduláskor és a kezelés végén a résztvevők fMRI körülmények között „incentive flanker” (ösztönzött védelem?) próbát végeztek abból a célból, hogy a jutalmazás/büntetés anticipáció során modellezzék az agyi aktivitást. Heti vizitek során klinikailag becsülték fel a depressziót és anhedóniát. A végrehajtás pontosságában az fMRI-n nem volt szignifikáns különbség a két csoport között: ezogabin csoport hibaszázaléka a kiinduláskor 10,4%, kiértékeléskor 8,1%, míg a placebo-csoporté kiinduláskor 9,5%, kiértékeléskor 6,1%. Az ezogabinos betegeknél számszerűleg növekedett a ventrális striatum aktivitása a jutalmazás/büntetés anticipációra válaszul a placebósokhoz képest, de a trend nem volt szignifikáns.
Ezzel ellentétben az ezogabin csoportban jelentősen javultak a depresszió és az anhedonia klinikai tünetei. A MADRS (Montgomery-Asberg Depression Rating Scale) alapján az ezogabin és a placebo csoport közötti különbség a kiindulástól a végpontig a következő volt: átlag különbség: -7,9 (3,0), hatás mérete: 0,76, válaszadási arány: ezogabin 61,9%, placebo 37,5%, remissziós arány: ezogabin 38,1%, placebo 20,8%. A placebóhoz képest szintén jelentősen javult a „hedonikus kapacitás” a SHAPS (Snaith-Hamilton Pleasure Scale) méréssel, valamint a TEPS (Temporal Experience of Pleasure Scale) méréssel (t = -4,1, df = 212, P<0,001 és t = 3,4, df = 213, P<0,001). A Clinical Global Imressions (CGI) skálán szintén szignifikáns javulás volt látható (t = -2,2, df = 214, p= 0,026 és t = -2,9, df = 214, P = 0,004).
Az ezogabin jól tolerálható, a leggyakoribb mellékhatás a szédülés és a fejfájás volt. A depresszió egy heterogén állapot, sokféle tünettel. A KCNQ2/3 csatorna működésének felerősítése jó antidepresszáns hatású lehet, és javítja az anhedoniát.
Prof. Alan Schatzberg (Stanford University School of Medicine, Kalifornia) elmondta, hogy egy új kezelés, egy új hatásmechanizmus növeli a téma ismeretét. Az ezogabin hatásossága, biztonságossága fontos lehet azon betegek számára, akik nem ragálnak a tradicionális kezelésekre, és fontos lehet minden beteg számára a későbbi vizsgálatok eredményeinek függvényében.
Források:
