Inzulin-rezisztencia és depresszió
Legújabb kutatások szerint a jelentősebb depressziós zavart mutató egyénekben sokkal valószínűbb az inzulin-rezisztencia fennállása, mint azokban, akik nem szenvednek depresszióban.
A JAMA Psychiatry-ban 2020. decemberében megjelent cikk szerzői úgy találták, hogy a major depresszióban (MDD) szenvedőkben 51%-kal gyakoribb az inzulin-rezisztencia, mint a depresszív zavarokkal nem küszködőkben, ráadásul a depressziósok inzulin-rezisztenciához súlyosabb és elhúzódóbb depresszió társul.
Dr. Kathleen Watson (Stanford University, California) és munkatársai az MDD és az ID közötti összefüggés természetét, az IR és a depresszió jellegzetességeit, a remisszió, a súlyosság, a krónikussá válás összefüggéseit kutatták. A vizsgálatban a Netherlands Study of Depression and Anxiety nevű holland longitudinális vizsgálat adatait használták fel, mely a felnőtt lakosság depresszív és szorongásos zavarainak lefolyását és következményeit tartalmazza.
A vizsgálatba összesen 1269 személy került. Jelenleg is MDD-ben szenvedett 536 fő, MDD-n átesett (remittált) volt 394 fő, és kontrollként 339, MDD nélküli résztvevőt választottak ki. Az MDD és az IR összefüggéseinek további megértése céljából próbálták megtalálni az IR azon kisegítő („surrogate”) markereit, melyek az MDD-vel állandó összefüggést mutatnak. Az IR-t két kisegítő marker segítségével határozták meg: a „kvantitatív inzulin szenzitivitási check index” (QUICKI), valamint a triglicerid/HDL arány segítségével. A QUICKI mérésekkel igazolt legmagasabb (legfölső negyedbe tartozó) értékei esetén tartották az egyént inzulin-rezisztensnek, az ennél alacsonyabb érktékekkel rendelkezőket „inzulin-érzékenynek” nevezték. Az inzulin-rezisztencia másik kisegítő markere a triglicerid/HDL arány volt, mely éhomi vérvizsgálaton alapult, az IR diagnózisát pedig nemek szerinti speciális határértékek alapján mondták ki: nőknél az arány: IR>1,9, férfiaknál IR>2,8.
A depresszió diagnózisát a Composite International Diagnostic Interview (2,1 verzió) alapján állapították meg, súlyosságát az Inventory of Depression Symptomatology alapján határozták meg. Krónikusnak akkor nevezték a depressziót, ha az előző 4 évben is igazoltan fennállt.
Inzulin-rezisztencia a jelenleg is fennálló MDD-hez társult (OR 1,51 (95%CI 1,08-2,12), de a régebbi, rendeződött („remittált”) MDD mellett nem volt igazolható (OR 1,14 (95%CI 0,79-0,64). Amennyiben az életkorhoz, nemhez, képzettséghez, dohányzáshoz, alkohol-fogyasztáshoz igazították a modellt, az látszott, hogy az inzulin-rezisztencia mindkét méréssel a súlyos depresszióhoz társult, és csak a depresszió krónikusságával mutatott összefüggést. Remittált MDD esetén az IR-el való összefüggés egyik módszerrel sem volt kimutatható. Az eredmények arra utalnak, hogy az inzulin-rezisztencia fennállása inkább a depresszió egyik állapotának a biomarkere. A szerzők szerint az IR és az MDD között több lehetséges mechanizmus működhet: pl. gyulladás-, hypothalamikus-hypophysis-mellékvese tengely-, vagy az egészséges magatartás megváltozása. Ezek pontos megértése segíthet a kutatások további folytatásában, többek között például abban, hogy esetleg az IR vezet az MDD kialakulásához és nem fordítva. Szükséges az IR és az MDD közötti összefüggések genetikai, molekuláris, celluláris szintű ismeretei a célzott beavatkozás vagy kezelés kialakításához.
Dr. Roger McIntyre (University of Toronto, Kanada) kommentárjában azt mondta, hogy az eredmények szerint a lakosságnak van egy kisebb, depressziós része, akiknek „II típusú metabolikus szindrómájuk” van, ahol a depresszió az abnormális metabolikus folyamatok következménye. Metabolikus markerek használhatók lehetnek a betegség fennállásának, vagy hiányának igazolására.
Dr. Andrea Fagiolini (University of Siena School of Medicine) szerint a depresszió, a metabolikus és a gyulladásos betegségek részben azonos biológiai mechanizmusokon alapulhatnak, hiszen a háttérben olyan hasonló kockázati faktorok állnak fenn, mint az egészségtelen táplálkozás, az egészségtelen életmód, a gyakori fizikális és lelki sérülések. Lehet, hogy a depresszió kezelése során javul az IR, és fordítva: az életvitel, a gyógyszerelés változtatásával javul az IR és javulhat a depresszió is.
Források:
