A bélben élő mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolhatják azokat az agyi kapcsolódásokat, amelyek a bipoláris zavar során érintettek.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A korábbi, folyamatos átmenet hipotézise megdőlt, egy új vizsgálat szerint az alvás egy jól meghatározható átbillenési pont után kezdődik.

A pleiotrofin molekula agysejtekhez történő célzott eljuttatásával még idősebb korban is javítható az agyműködés.

Egy újonnan felfedezett transzferstruktúra fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában.

Neuronokká differenciálódó átprogramozott őssejtek segítenek a stroke-ot követő regenerációban.

Az AVPR1a receptor szelektív aktiválásával javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedő betegek szociális készségei anélkül, hogy a beavatkozás fokozná az agressziót.

Egy új tanulmány szerint az emberi agysejtek evolúciója összefüggésben állhat az autizmussal és a neurodiverzitással.

Sikerült azonosítani azokat a pontokat, amelyek célzása jelentősen javítja az esszenciális termorral élő betegek állapotát.

A szenvedélybetegségekkel foglalkozó szakmában széles körben elfogadott feltételezés, hogy az alkoholt vagy más szereket használó fiataloknál megfigyelt neuroanatómiai változások nagyrészt az ezeknek az anyagoknak való kitettség következményei.