Az agy általános egészségi állapota, különösen a kisereket érintő betegségek jelenléte erősebb prediktora az Alzheimer-kórral járó demencia kialakulásának, mint az amiloid-béta terhelés mértéke.

SARS-CoV-2 fertőzésben a liquor gyulladásos markerei nem csak a neurológiai érintettséggel, de az agy szürkeállományával és kéregvastagságával is összefüggést mutatnak.

A traumás agykárosodás növeli az Alzheimer-kór kockázatát és gyorsítja az Alhzeimer-demencia megjelenését.

A genetikai tényezők és a szocioökonómiai státusz egyaránt befolyásolja az idegrendszer működését, de kevéssé ismert e két tényező egymástól független hatása a serdülő agy fejlődésére.

Sclerosis multiplexes (SM) betegekben a permanens mozgáskorlátozottság fő oka a neurodegeneráció, kialakulása részben a demielinizáció következménye (gyulladás okozta axonkárosodás és a krónikusan demielinizált axonok degenerációja), részben attól független folyamatok játszanak szerepet létrejöttében. 

A komoly magatartászavarral küszködő tinédzsereket agyában strukturális változásokat mutattak ki Graeme Fairchild és munkatársai. 

Egy képalkotó módszerrel végzett tanulmány szerint a skizofrén betegek agya rendelkezik „hibajavító” képességgel, és próbál küzdeni a betegség ellen.

A kisérbetegségben szenvedő idős, nem demens betegek bevonásával lefolytatott neuropszichológiai és MRI-vizsgálat szoros összefüggést igazolt a fehérállományi hiperintenz gócok, a kortikális vastagság és a kogníció között. A traktusspecifikus károsodás vagy egyéb kockázati tényezők (pl. érrendszeri rizikófaktorok) direkt vagy indirekt hatására létrejövő kortikális eltérések (régióspecifikus károsodás és a hálózat megszakadása) kognitív hanyatláshoz és végül demenciához vezethetnek.

A vallásosság és az emberi agy funkcionális kapacitásának összefüggését a neuropszichiátria régóta kutatja. Egy új vizsgálat szerint az agykéreg bizonyos területeinek vastagsága kapcsolatban lehet a vallásos hit mértékével, de a templomba járás gyakoriságával nem mutat összefüggést.