Agyi MRI mutathatja a demencia kockázatát

A Dunedin Pace of Aging Calculated from NeuroImaging (DunedinPACNI) módszer az agyi MRI-vizsgálat eredményei alapján becsüli meg az egyén öregedésének ütemét, figyelembe véve az agykéreg vastagságát, felületét, a szürkeállomány térfogatát, a szürke- és fehérállomány kontrasztját, a kéreg alatti térfogatokat és a kamrák méretét.

A Nature Aging című folyóiratban július 1-jén online megjelent tanulmányukban Ahmad R. Hariri (Duke University, Durham, North Carolina) és munkatársai több mint 50 000, 22–98 éves ember agyi MRI-felvételét tartalmazó, több adatbázisból származó vizsgálat eredményeinek összegzése alapján úgy találták, hogy azok, akiknek biológiai kora meghaladta kronológiai korukat, nemcsak gyengébb kognitív képességekkel, gyorsabb hippokampusz-sorvadással és nagyobb demencia kockázattal rendelkeztek, hanem általános egészségi állapotuk is rosszabb volt, beleértve a nagyobb esendőséget (frailty), a rosszabb önértékelésű egészségi állapotot, valamint a krónikus betegségek és a korai halál nagyobb kockázatát.

Bár az új eszköz adatainak validálása még további kutatásokat igényel, fejlesztői szerint néhány éven belül készen áll majd a klinikai gyakorlatban való alkalmazásra.

Vér alapú epigenetikai óra

A DunedinPACE-NI eszköz alapja egy korábbi, hosszú távú kutatás, melynek során több mint 1000, 1972-1973-ban Új-Zélandon, Dunedinben született személyt követtek nyomon. A kutatók kezdetben ennek a tanulmánynak az adatait használták fel a DunedinPACE fejlesztéséhez, amely az öregedés sebességének becsléséhez a DNS-metilációt használó vér alapú epigenetikai óra. Bár a DunedinPACE erős összefüggést mutatott a morbiditással és az agy öregedésével, alkalmazása csak olyan esetekben lehetséges, ahol vérminták állnak rendelkezésre. Ezen korlátok leküzdése érdekében kifejlesztették a DunedinPACNI-t, amely egyetlen standard T1-súlyozott MRI-vizsgálat adatait használja az egyén longitudinális öregedési ütemének becsléséhez – ez egy összetett index, amely a kardiovaszkuláris, metabolikus, immun-, vese- és egyéb szervrendszerek fiziológiai hanyatlását tükrözi.

A kutatók a Dunedin-tanulmány 860 olyan résztvevőjének MRI-adataival képezték ki a DunedinPACNI-t, akiket 45 éves korukban vizsgáltak. A modell 315 agyi szerkezeti jellemzőt tartalmazott. A DunedinPACNI algoritmusa nyilvánosan elérhető a kutatói közösség számára.

A módszer az Alzheimer’s Disease Neuroimaging Initiative (ADNI), a UK Biobank és a BrainLat adatbázisokra történő alkalmazása azt mutatta, hogy a gyorsabb DunedinPACNI pontszámok kognitív károsodást, gyorsabb agyi atrófiát és enyhe kognitív károsodás (MCI) vagy demencia kialakulását jelezték.

Például az ADNI mintában azoknak az egyéneknek, akiket a tanulmányba való belépéskor a leggyorsabban öregedőnek (a felső 10%) ítéltek, 61%-kal nagyobb volt a kockázata, hogy az azt követő években enyhe kognitív károsodást vagy demenciát mutassanak, mint az átlagos öregedésűeknek. A gyors öregedőknek is hamarabb jelentkeztek memóriaproblémák, mint azoknak, akiket a DunedinPACNI pontszámok alapján lassabban öregedőnek ítéltek.

A UK Biobank mintában az alapvonali DunedinPACNI pontszámuk alapján gyorsabban öregedő egészséges résztvevőknél 14%-kal nagyobb volt az esélye annak, hogy később krónikus, korral kapcsolatos betegséget diagnosztizálnak náluk.

A leggyorsabban öregedőknél 18%-kal nagyobb volt a kockázata annak, hogy krónikus, korfüggő betegséget diagnosztizálnak náluk, mint az átlagos öregedésűeknél. A gyors öregedés rosszabb kognitív teljesítménnyel, nagyobb törékenységgel (frailty) és az önértékelés alapján rosszabbnak ítélt egészségi állapottal is összefüggésbe hozható.

Közel 10 éves átlagos követési idő alatt azok, akiknek a DunedinPACNI pontszáma a leggyorsabb volt, 41%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint azok, akik lassabban öregedtek.

A DunedinPACNI a társadalmi egészségügyi egyenlőtlenségek gradiensét is tükrözi. Gyorsabb öregedési pontszámokat figyeltek meg azoknál az egyéneknél, akik kevésbé képzettek vagy alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek.

A mérőeszköz hasonló előrejelző erejű volt a demencia kockázatát és a kognitív károsodást illetően a BrainLat kohorsz latin-amerikai felnőtteinek körében is.

A laboratóriumtól a betegágyig

„Jelenleg a DunedinPACNI csak azt tudja megmondani, hogy egy személy gyorsabban vagy lassabban öregszik-e másoknál egy adott adathalmaz vagy minta alapján, vagyis jelenleg relatív mérőeszköz. Azt még nem mondja meg nekünk, hogy egy személy gyorsabban vagy lassabban öregszik-e, mint az a világ bármely pontján élő, azonos életkorú személyek esetében várható lenne” – nyilatkozták a szerzők. A szerzők azon dolgoznak, hogy normatív referencia táblázatokat készítsenek a DunedinPACNI-hoz, hasonlóan ahhoz, amikkel a testmagasság, a testsúly és a BMI esetében rendelkezünk, és abban bíznak, hogy ezek a referencia-normák a jövő évben elkészülnek, ami után a DunedinPACNI néhány éven belül bevezethető lesz a klinikai gyakorlatba.

A DunedinPACNI közvetlen alkalmazási területei a kutatásban többek között az öregedés lassítását célzó beavatkozások randomizált klinikai vizsgálataiban eredménymérőként, valamint a gyorsított öregedés biomarkereként, amely segíthet előre jelezni, hogy egy idős ember normális kognitív működéséből MCI-be, vagy MCI-ből demenciába kerül-e.

Forrás:

Whitman, E.T., Elliott, M.L., Knodt, A.R. et al. DunedinPACNI estimates the longitudinal Pace of Aging from a single brain image to track health and disease. Nat Aging (2025). https://doi.org/10.1038/s43587-025-00897-z