A policisztás ovárium szindróma a reproduktív korban lévő nők legelterjed­tebb endokrin elváltozása, amit korábban – ahogy az elnevezés is mutatja – a petefészkekkel és azok elváltozásaival azonosítottak. Ennek kapcsán so­káig a meddőséget tartották a fő problémának és szövődménynek, azonban ma már tudjuk, hogy akár a kialakulása, akár a lefolyása vagy kompikációi tekintetében is ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mai napig nem sikerült tel­jesen feltárni ennek a szindrómának a mélységeit, bár az utóbbi időkben nagy előrelépések történtek, többek között a patomechanizmus terén. Ennek az összefoglalónak célja, hogy betekintést nyújtson az elmúlt évek kutatási eredményeibe, egy kis szeletet adva ebből a rendkívül összetett kórképből, kezeléséből.

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. A major depresszív zavar jelentős szenvedést okozó, gyakran elhúzódó, negatív hangulati, érzelmi és kognitív panaszokkal járó mentális kórállapot. Magyarországon 2021-ben született meg a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által megfogal­mazott hivatalos ajánlás a depresszió kezelési stratégiájáról. A gyógyszeres és pszichoterápiás gyógymódok mellett a transzkraniális mágneses stimu­láció egy újabb kezelési alternatíva.

Az autista gyermek tartós gondozása igazi teher a családok számára. Egyes gyógyszerek segíthetnek a gyermekek bizonyos funkcióiban, de csak alapos megfontolást és mérlegelést követően adhatóak.

Az öböl menti országokban (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Ku­vait, Omán és Szaúd-Arábia) tevékenykedő orvosok és szakértők közremű­ködésével 2020 januárjában megrendezett ELITE V workshop a digitális eszközök és megoldások alkalmazásának lehetőségeit tekintette át a gyer­mekendokrinológia területén. A szakmai műhelymunka két részre tago­lódott: az egyikben a már megvalósult fejlesztésekről és az azokkal kap­csolatos tapasztalatokról számoltak be a résztvevők, míg a másik részben a további potenciális alkalmazások előnyeit és lehetőségeit mérlegelték.

Frontiers in Pediatrics, 2021. július

Az egészségügy bármely területén (háziorvosi rendelőben, belgyógyászati, neurológiai szakrendelésen vagy kórházi osztályokon) észlelt zavart pácien­sek ellátásakor speciális jogi és etikai problémákkal is szembesülünk. Ezek megoldását igyekszik segíteni a cikk a jogszabályi háttér bemutatásával.

Az amerikaiak 39%-a úgy gondolja, hogy az „alternatív medicina” egymagában is képes meggyógyítani a rákot.

Az infantilis kólika a leggyakoribb funkcionális gyermekgyógyászati kórképek közé tartozik: az 5 hónapnál fiatalabb gyermekek 5-40%-ánál, rendszerint jól fejlődő, egészséges csecsemőknél jelentkezik (1). Bár a jelenség jóindulatú, és rendszerint spontán szűnik, a napi több órán keresztül tartó, heves sírás azonban megviseli mind a babát, mind a családot; az anyai depresszió és a csecsemőbántalmazás terén súlyos rizikófaktornak számít. Gyakorisága, ijesztő mivolta, a család életére tett hatása miatt ebben az életkorban az orvosi rendelő felkeresésének egyik fő oka: a gyermekorvos feladata az egyéb kórállapotok kizárása vagy felismerése, majd az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek bevezetése.

A Pew Research Center legutóbbi vizsgálata szerint az amerikai lakosság nagyobb része továbbra is pozitív és szükséges dologként tekint a vakcinákra.

Az egészségügyi információ széles körű online hozzáférhetőségének szá­mos pozitív hatása érezhető az orvosi ellátásban, ehhez azonban egyenet­len szakmai színvonal, gyakran rossz értelmezhetőség vagy üzleti befolyá­soltság társul. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítása orvosok, szakmai szervezetek közreműködését is igénylő feladat.

A magyarok közel fele kezeltetné magát külföldön, ha komoly betegséget állapítanának meg nála.