A stimulánsok eddigi elképzeléseinkkel szemben nem a koncentrálóképességet növelik, hanem az éberségért és jutalmazásért felelős agyi központokat aktiválják.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) nyilatkozatban hangsúlyozza az álmosság kezelésének fontosságát. 

Az AASM új állásfoglalása kiemeli, hogy az álmosság az alvás-ébrenléti zavarok, valamint számos pszichiátriai és neurológiai rendellenesség egyik legfontosabb tünete, és felszólítja a klinikusokat, hogy feltétlenül kezeljék az álmosságot betegeiknél.

Egy holland tanulmány, szerint mind a rövid, mind a hosszú alvásidőtartam növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, függetlenül az életmódtól és a szív- és érrendszeri kockázati tényezőktől.

Fázis III vizsgálati eredmények szerint jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott inszomnia kezelésében a daridorexant hatóanyag.

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

CE-jelölést kapott, így az Európai Unióban is forgalmazhatóvá vált az amerikai Boston Scientific cég Parkinson-kór kezelésére szolgáló Vercise Genus mélyagyi stimulátorának negyedik generációja.

Az inszomnia kezelésének alapját a viselkedésterápia képezi, de eseten­ként gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Idősebb felnőttek számára a kontrollált felszabadulású melatonin és doxepin az elsőként választandó szer; második vonalban a „z betűs szerek” közül választhatunk. Elalvási ne­hézségek ellen kontrollált felszabadulású melatonin vagy „Z szer”, átalvási zavarok ellen kis dózisú doxepin vagy Z szer adható. Benzodiazepinek nem javasolhatók: jobb alternatívák is rendelkezésre állnak. Az orexinreceptor-antagonista suvorexant nem hatásosabb, de drágább a Z szereknél. Szedatív hatású antihisztaminok, antiepileptikumok és atípusos antipszichotikumok csak speciális esetekben ajánlhatók.

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különö­sen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szind­róma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmediciná­ban ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.

A hangulatzavarok egyik legismertebb és legjellemzőbb tulajdonsága a periodicitás, ami az egyes hangulati epizódok megjelenésének szezonalitásától a tünetek napszaki ingadozásáig a különböző biológiai ritmusok patogenetikai szerepére utal. Ezek között kiemelkedő szerepe van a cirkadián ritmus szabályozás rendellenességeinek, mert azok a hangulatzavarok legkülönbözőbb formáiban (unipoláris depressziókban és a bipoláris zavarokban egyaránt) törvényszerűen megjelennek és gyakran a tünetek előterében állnak.