Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) nyilatkozatban hangsúlyozza az álmosság kezelésének fontosságát. 

Az AASM új állásfoglalása kiemeli, hogy az álmosság az alvás-ébrenléti zavarok, valamint számos pszichiátriai és neurológiai rendellenesség egyik legfontosabb tünete, és felszólítja a klinikusokat, hogy feltétlenül kezeljék az álmosságot betegeiknél.

Egy holland tanulmány, szerint mind a rövid, mind a hosszú alvásidőtartam növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, függetlenül az életmódtól és a szív- és érrendszeri kockázati tényezőktől.

Fázis III vizsgálati eredmények szerint jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott inszomnia kezelésében a daridorexant hatóanyag.

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

CE-jelölést kapott, így az Európai Unióban is forgalmazhatóvá vált az amerikai Boston Scientific cég Parkinson-kór kezelésére szolgáló Vercise Genus mélyagyi stimulátorának negyedik generációja.

Az inszomnia kezelésének alapját a viselkedésterápia képezi, de eseten­ként gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Idősebb felnőttek számára a kontrollált felszabadulású melatonin és doxepin az elsőként választandó szer; második vonalban a „z betűs szerek” közül választhatunk. Elalvási ne­hézségek ellen kontrollált felszabadulású melatonin vagy „Z szer”, átalvási zavarok ellen kis dózisú doxepin vagy Z szer adható. Benzodiazepinek nem javasolhatók: jobb alternatívák is rendelkezésre állnak. Az orexinreceptor-antagonista suvorexant nem hatásosabb, de drágább a Z szereknél. Szedatív hatású antihisztaminok, antiepileptikumok és atípusos antipszichotikumok csak speciális esetekben ajánlhatók.

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

Az alvásfüggő légzészavarok népegészségügyi jelentőségét – különö­sen a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a magas vérnyomás, illetve a mentális deficit, személyiségváltozás és napközbeni aluszékonyság szind­róma terén – az utóbbi években mind több tudományos bizonyítékként elfogadott vizsgálat erősítette meg. Mindezek mellett az alvásmediciná­ban ez a legnagyobb prevalenciájú és mortalitású betegségcsoport, az itt végzett diagnosztikus és terápiás munkában nyilvánul meg leginkább az alvásmedicina multidiszciplináris karaktere.

A hangulatzavarok egyik legismertebb és legjellemzőbb tulajdonsága a periodicitás, ami az egyes hangulati epizódok megjelenésének szezonalitásától a tünetek napszaki ingadozásáig a különböző biológiai ritmusok patogenetikai szerepére utal. Ezek között kiemelkedő szerepe van a cirkadián ritmus szabályozás rendellenességeinek, mert azok a hangulatzavarok legkülönbözőbb formáiban (unipoláris depressziókban és a bipoláris zavarokban egyaránt) törvényszerűen megjelennek és gyakran a tünetek előterében állnak.

A Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlésén, 2011. január 28-án a Servier fenti című, Bitter István elnökletével zajló szimpóziumán Bánki M. Csaba arról tartott előadást, minek alapján döntünk a terápiáról abban a néhány percben, ami rendelkezésünkre áll a depresszió diagnózisának felállításakor, Siegfried Kasper pedig a depresszió terápiájának fontosabb állomásaira visszatekintve a Valdoxan előnyeit, adásának indikációit és az aktív szerekkel zajló közvetlen összehasonlítások újabb eredményeit ismertette.