A nem megfelelő alvási időtartam és alvásminőség mellett gyorsabb az amiloid-béta plakkok képződése.

Egy holland tanulmány, szerint mind a rövid, mind a hosszú alvásidőtartam növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, függetlenül az életmódtól és a szív- és érrendszeri kockázati tényezőktől.

A rendszertelen alvás – például a változó alvásidőtartam vagy alváskezdet – növelheti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát a 45 évnél idősebb felnőtteknél.

Idősebb korban az alváshossz rövidülése és az alvásminőség rosszabbodása kapcsolatban lehet a demencia kialakulásával és a korábbi halálozással.

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

Az alvás minősége, hossza és a lefekvések ideje egyaránt befolyásolja a kardiovaszkuláris kockázatot.

Az olyan személyeknél, akiknél a szívbetegség kialakulásának több kockázati tényezője is fennáll, nagyobb a halálozási kockázatuk, ha éjszaka 6 óránál kevesebbet alszanak.

Társadalmunkban a krónikus álmatlanság igen gyakori, incidenciája 10–30%, és igen nagy költségekkel jár. Az álmatlanságban szenvedő betegek alvásminőségét megbízhatóan és tartósan lehet javítani nem gyógyszeres eszközökkel. Az álmatlanság kezelésére kidolgozott kognitív viselkedésterápia több összetevőből áll, része a kognitív pszichoterápia, az alváshigiéné, az ingerkontroll, az alvásmegvonás, a paradox utasításos és a relaxációs kezelés. A kognitív pszichoterápia során a beteg alvásra vonatkozó téves elképzeléseit kell felismerni, egészséges felfogással helyettesíteni. Az alváshigiénés oktatás során a beteget megtanítják arra, milyen szokások révén javíthat alvásán. Az ingerkontroll-terápia a beteget abban segíti, hogy a hálószoba fogalmát kizárólag az alváshoz és az intim együttléthez társítsa. Az alvásmegvonás az ágyban töltött idő korlátozása az alváshatékonyság maximalizálása érdekében. A paradox utasításokból álló kezelés lényege, hogy oldják a betegben az alvási próbálkozások kudarcától való félelmet. A relaxációs technikák elsajátítása révén csökken az alvást megszakító éjszakai felébredések gyakorisága. A kognitív viselkedésterápia 4–8 hétig, heti egy 60–90 perces kezelésből áll.