A rendszeres alvás fontossága
Az alvás minősége, hossza és a lefekvések ideje egyaránt befolyásolja a kardiovaszkuláris kockázatot.
A lefekvés idejének és az alvás időtartamának gyakori változtatása egy új vizsgálat szerint az egyéb, „tradícionális” kardiovaszkuláris kockázati faktoroktól függetlenül is növeli a szív- érrendszeri betegségek kockázatát.
Az alvás egészségre gyakorolt hatásait kutató kezdeti vizsgálatok elsősorban az éjszakai műszakban dolgozókra koncentráltak, mivel ez a munkarend megzavarja a napi biológiai órát, a cirkadián ritmust és növeli a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázatát. A cirkadián ritmust az éjszakai munkán kívül a modern életvitel számos egyéb faktora, így a mobil-használat és az éjszakai televíziózás is megzavarja-nyilatkozta dr. Tianyi Huang (Brigham and Women Hospital and Harvard Medical School in Boston, Massachusetts), a Journal of the American College of Cardiology c. folyóiratban megjelent a tanulmány első szerzője. Arról is beszámolt, hogy őket is meglepetésként érte, hogy a vizsgált személyek legalább egyharmadánál szabálytalan alvási rendszer mutatkozott, azaz a kardiovaszkuláris betegségek prevalenciája eleve magasabb volt a vártnál.
A márciusban megjelent Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) vizsgálatba 1992, 45 és 84 év közötti, kardiovaszkuláris betegségtől mentes személyt vontak be, akik alvását a csuklóra szerelt aktivitásmérővel, az alvást ellenőrző polisomnográfiával, alvás paramétereire kérdező kérdőívekkel átlagosan 4,9 évig követték. 786 résztvevőnél (39,5%) az alvás hosszának standard eltérése (SD) >90 perc volt, 510 résztvevőnél (25,6%) pedig az alvás megkezdésének standard eltérése volt >90 percnél több.
A követés csaknem 5 éve alatt 111 esetben fordult elő kardiovaszkuláris esemény (CVD), többek között szívinfarktus, koronária-betegség és stroke. A CVD kockázata 9%-kal magasabb volt azoknál, akik napi alvásának időtartama 61 és 90 perc között változott, azokhoz képest, akik alváshossza egy óránál kevesebb napi változékonyságot mutatott. Ez az összefüggés a kardiovaszkuláris és alvással összefüggő kockázati faktorokkal - pl. testtömeg index, szisztolés vérnyomás, dohányzás, össz-koleszterin szint, átlagos alvási időtartam, álmatlansági tünetek, alvási apnoe - történő korrekció után is fennmaradt. Még jelentősebben emelkedett az igazított CVD kockázat, amennyiben az alvás időtartamának különbsége 91-120 perc között változott (HR: 1,59, 95%CI 0,91-2,76), vagy 120 percnél több volt (HR: 2,14, 95%CI 1,24-3,68).
Az alváshossz minden 1 órányi növekedésének SD-je 36%-kal emeli a CVD kockázatot (95%CI 1,07-1,73). Az alváskezdet minden 1 órányival való növekedésének SD-je pedig 18%-kal emeli a kockázatot ((95%CI 1,061,30).
Az alvás kezdeti időpontjának és időtartamának eltérései megzavarják a cirkadián ritmust, és kardiovaszkuláris betegségekhez vezethetnek. Dr. Harlan Krumholz (Yale School of Medicine in New Haven, Connecticut) bár fontosnak tartja a tanulmányt, és azt, hogy ez a longitudinális epidemiológiai vizsgálat nem csak a résztvevők saját bevallásain alapult. Korábbi vizsgálatok alcsoport analíziseiben már kimutattak pozitív összefüggéseket a CVD és a rendszertelen alvás között afro-amerikaikon, hispánokon, kínai amerikaiakon, és azt észlelték, hogy az USÁ-ban élő kisebbségeknél gyakoribbak az alvási eltérések, bár a vizsgált minták minden esetben elég kicsik voltak. Szintén egy korábbi vizsgálatban mutatták ki, hogy az alvási irregularitás növeli az atherosclerosisra hajlamosító metabolikus kockázati faktorok (obezitás, diabetes, hipertónia) kialakulásának valószínűségét.
A rendszertelen alvás a cirkadián ritmus megzavarásával befolyásolja a vegetatív idegrendszer és a viselkedés ritmusát, a táplálkozások idejét és mennyiségét is. Nagyon fontos tehát, hogy a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése kapcsán ne csak a helyes táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás, hanem a megfelelő alvás fontosságát is szem előtt tartsuk.
A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményben Dr. Olaf Oldenburg (Luderus-Kliniken Münster, Clemenshospital, Münster) és Dr. Jens Spiesshoefer (Institute of Life Sciences, Scuola Superiore Santa Anna, Pisa) kijelentették, hogy az alvás irregularitás és a CVD kockázat közötti független összefüggés különösen fontos megfigyelés, bár tudjuk, hogy a cirkadián ritmus zavara mennyi problémát okoz.
Források:
