A hosszú munkaidő depresszióssá teszi a nőket
A heti 55 órát vagy annál is többet dolgozó nők és a hétvégén dolgozó nők és férfiak körében is emelkedik a depresszió rizikója. Egy most megjelent vizsgálat ismét megerősítette, hogy az extrém hosszúságú napi munkaidő hátrányos az egészségre.
A Journal of Epidemiology & Community Health című lapban megjelent közlemény szerzői az Understanding Society, the United Kingdom Household Longitudinal Study (UKHLS) 40 ezer háztartásból gyűjtött adataiból 23 ezer férfi és nő adatait elemezték.
Az adatok szerint a legrosszabb mentális állapotban azok a nők voltak, aki heti 55 órát vagy annál többet dolgoztak és/vagy minden vagy majdnem minden hétvégén munkára voltak beosztva. A szokásos munkaidőben (heti 35−40 órában) dolgozó nőkhöz képest a különbség szignifikáns volt.
Az adatok számos foglalkoztatási különbséget jeleztek a két nem között. A férfiak általánosságban naponta több órát dolgoznak, mint a nők. A nők csaknem felét részmunkaidőben foglalkoztatják, míg a férfiak körében a részmunkaidős foglalkoztatás aránya csupán 15%. A házas férfiak nagyobb eséllyel dolgoznak hosszabban, míg a férjezett nők napi munkaideje rendszerint rövidebb.
A szerzők többféle teóriát is felállítottak annak magyarázataként, miért vannak ilyen különbségek a két nem között. Megjegyzik, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a férfiak vannak túlsúlyban, a nők is jó eséllyel több időt töltenek a napi munkával. Az is megfigyelhető volt, hogy a jellemzően hétvégére is beosztott dolgozók jobbára a szolgáltató szektorban dolgoznak, rosszabbul fizetett munkakörökben. A szerzők kiemelik, hogy ezek a foglalkozások – amelyek gyakori és bonyolult interakciót igényelnek a kliensekkel vagy a vendégekkel – magasabb depressziós kockázattal társulnak.
Van azonban néhány olyan tényező is, amely a nemtől függetlenül befolyásolja a mentális állapotot. Az idősebb dolgozók, a dohányosok, a rosszul fizetett munkakörökben dolgozók, illetve a munkájuk felett a legkisebb kontrollt gyakorlók között gyakoribb a depresszió, mint azok esetében, akiknél ezek a specifikus körülmények nem állnak fenn.
A klinikai depresszió az egyik leggyakoribb kórállapot. Számos kockázati tényezőjét azonosították már, ezek közé tartozik többek között a depresszió szempontjából terhelő kórtörténet, a jelentős életesemények, a trauma, a stressz és bizonyos testi betegségek. A depresszió jellegzetes tüneteként tartós hangulati nyomottság, reménytelenség és bűntudat érzése, a hobbik iránti érdeklődés elvesztése, valamint alvászavarok jelentkezhetnek.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy azok, akik hosszú munkanapokat dolgoznak vagy hétvégén is be kell járniuk a munkahelyükre, nagyobb munkahelyi stresszt élnek meg, ami elősegíti a depresszió kialakulását. „Korábbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a nem fizetett házimunka, illetve gyermek- és beteggondozás a felelős azért, hogy a nők átlagban hosszabban dolgoznak naponta, mint a férfiak, ami rosszabb mentális állapotot von maga után” – fogalmaznak a szerzők. Hangsúlyozzák, hogy jelen vizsgálatuknak nem volt célja az okok feltárása, az eredményeket látva azonban a munkáltatóknak arra kell törekedniük, hogy anélkül csökkentsék a nők munkahelyi terheit, hogy ezzel beszűkítenék a foglalkoztatottságuk körét.
