Éjszakai műszak és emlőrák
Az éjszakai műszakban dolgozó nőknél fokozódik a daganatos betegségek – különösen az emlőrák – kockázata.
A nemzetközi szakirodalom metaanalízise szerint pozitív összefüggés van a nők daganatos betegségeinek, különösen emlőrákjának kockázata és az éjszakai munka között.
Az Európai Unió 2000. évi kiadványa szerint a kontinens alkalmazottainak 76%-a túlmunkát végez, a férfiak 21,9%-a, a nők 10,7%-a hosszított műszakokban dolgozik, az alkalmazottak 7%-a pedig kizárólag éjjel végzi feladatát. Az emlőrák gyakoribb a fejlett országokban, ahol az éjszakai munka része a modern világ követelményeinek az élelmiszeriparban, az egészségügyben, a közlekedésben, a szórakoztatóiparban. A 2004-es európai felmérés szerint a rugalmas munkaidőnek is több negatív hatása van: stressz, alvászavar, továbbá a szociális és a mentális egészség károsodása. Egy 2012-ben végzett dániai felmérésben 18551 katonanő vizsgálatából az derült ki, hogy az egészségügyi kockázat inkább azoknál a nőknél romlott, akik „reggeli személynek” tartják magukat és nem „éjjeli bagolynak” (Hansen).
2018. január 8.-án a Cancer Epidemiology Biomarkers & Prevention-ban online megjelent, 61 amerikai és európai ilyen irányú közleményt felölelő metaanalízisben Dr. Ma és munkatársai (Sichuan University, Changdu) 3,909,152 nő adataiból azt mutatták ki, hogy a daganatos megbetegedés kockázata általánosságban 19%-kal magasabb volt az éjszakai műszakban dolgozóknál a nappal dolgozókhoz képest Az emlőrákos kockázat 32%-kal nőtt (OR: 1,316, 95%CI 1,196-1,448), de 41%-os emelkedést mutatott a bőrdaganatok kockázata és 18%-kal emelkedett a gasztrointesztinális daganatok kockázata is.
A kockázat még magasabb az éjszakás ápolónők esetén: náluk 58%-kal magasabb emlőrákos megbetegedési kockázatot mértek (OR: 1,577, 95%CI 1,235-2,014). Az emlőrákos kockázat és az éjszakai munka – a korábbi vizsgálatok eredményeivel egyezően – dózis-hatás összefüggést mutat: minden 5, éjszakai munkával eltöltött évvel 3,3%-kal növekszik az emlőrák kockázata (OR 1,033, 95%CI 1,012-1,056), de ezeknek a nővéreknek nem csak az emlőrákos kockázatuk nőtt, hanem a gasztrointesztinális daganatos kockázatuk is, 35%-kal (OR 1,350, 95%CI 1,030-1,770), a tüdőrák általi veszélyeztetettségük pedig 28%-kal (OR 1,280, 95%CI 1,070-1,531). Viszont nem változott szignifikánsan sem a petefészekrák kockázata (OR 1,135), sem a méhnyakráké (OR 0,980).
Az éjszakai munka megszakítja a napszakos (cirkadián) ritmust, csökkenti az alváshormon, a melatonin termelődését. kiválasztást. Hosszú távon a cirkadián ritmus megborulása és a melatoninszintézis csökkenése karcinogén hatású, és növeli a kardiovaszkuláris- és neuropszichiátriai megbetegedések valamint az endokrin zavarok száma is.
Az életmód változásai, pl. rendszertelen táplálkozás, csökkent fizikális aktivitás, a munkával összefüggő stressz – és természetesen a dohányzás és az egyéb tényezők - szintén szerepet játszhatnak a megnövekedett daganatos kockázatban.
A fokozott kockázatnak kitett nők esetében elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok.
Forrás:
