Tíz év váltott műszakban infarktusveszélyt jelenthet
Az egészségügyben sok éven át váltott műszakban dolgozó nők nagy kardiovaszkuláris kockázatot vállalnak: tíz év után fokozott mortalitásuk statisztikailag szignifikánsan érvényesül.
A hol nappal, hol éjszaka dolgozó ápolónők és egyéb egészségügyi dolgozók betegségeinek kockázata az orvosi szakirodalomban is régóta kiemelt téma. Egy kanadai munkacsoport 34 tanulmányt gyűjtött össze a váltott műszakban végzett munka kérdésével kapcsolatban, és kétmilliónál több résztvevő adatait dolgozta fel. A váltott műszakban dolgozók a többi munkavállalóhoz képest szívrohamot 23%-kal, coronaria-eseményt 24%-kal, agyi katasztrófát 5%-kal szenvedtek el gyakrabban. A különbség akkor is megmaradt, ha figyelembe vették a társadalmi-gazdasági helyzetet és az egészségtelen életvitel tényezőit.
Az előbbinél lényegesen meggyőzőbb vizsgálat jelent meg idén, április végén a JAMA hasábjain. „A koszorúér-betegségnek számos kockázati tényezőjét ismerjük, mint a dohányzás, a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, az elhízás. Ezek mind kritikus rizikófaktorok, ha a koszorúér-szklerózis megelőzése a cél. Ha ezeket sikerül is kedvező irányban befolyásolni, még mindig van egy kockázati tényező, amely a váltott műszakban dolgozók tömegét érinti: a hol éjjel, hol nappal végzett munka – hangsúlyozta Celine Vetter, a Brigham and Women’s Hospital (BWH) kronobiológusa, a munkacsoport vezetője. – Az iszkémiás szívbetegség veszélyét a váltott műszakban végzett munka önmagában csak kis mértékben növeli, de igen fontos, hogy ez a kockázati tényező befolyásolható.”
A kutatók az átlagosan 24 éves műszakváltásos munkaviszony és a koszorúér-betegség összefüggését tanulmányozták. Amikor az Egyesült Államokban a nem kívánt terhesség megelőzésére bevezetett gyógyszerek megjelentek, és az ezek használatával kapcsolatos pontos kockázat még ismeretlen volt, az egészségügyben dolgozó egészséges nők bevonásával indítottak két nagyszabású vizsgálatot, amelyeket Nurses’ Health Study I. és II. néven ismerünk. A résztvevőket rendszeresen vizsgálták, és részletes írásos beszámolót kértek tőlük az életvitelükről. Ebből a két vizsgálatból most mintegy 189 000 nő adatait dolgozták fel az 1988–2012-es, illetve az 1989–2013-as időszakból.
A vizsgálati alanyok beszámoltak a műszakváltásaik gyakoriságáról. Váltott műszakos munkának azt vették, ha az illetőnek havonta legalább három éjszakai műszakot kellett teljesítenie, nappali (délelőttös/délutános) műszakok mellett. Tisztázták az esetleges kardiológiai panaszokat, vizsgálatokat, beavatkozásokat. Följegyezték az egyéb kockázati tényezőket is.
A 24 év alatt 10 000 új koszorúér-eseményt jegyeztek fel. A munkacsoport kiemeli, hogy a koszorúér-betegség megjelenése után a váltott műszakos munka abbahagyása csökkenti a coronaria-események kockázatát. Vizsgálatuk eredménye az volt, hogy a 10 évnél hosszabb ideig, váltott műszakban folytatott munka a coronaria-betegség kockázatát 15–18%-kal növeli.
A munkacsoport kiemeli azt is, hogy az egyéni biológiai ritmus és az alvás típusa is módosítja a koszorúér-kockázatot – ennek megerősítése további vizsgálatokat igényel.
