Váltott műszak és a rák

Régóta folyik a vita arról, hogy vajon a gyakori éjszakai munkavégzés rákkeltő-e. A Nemzetközi Rákkutató ügynökség úgy ítélte, hogy a normális nappali-éjszakai bioritmust megzavaró éjszakai munka feltehetően karcinogén, és ezt a nézetet a WHO is osztja. Véleményüket többek között arra a 2001-ben megjelent tanulmányra alapozták (Shift work and chronic disease: the epidemiological evidence), amelyben igazolták, hogy a 30 éven át éjszakai műszakban dolgozó nővérek körében 1,5-ször magasabb volt az emlőrák előfordulási gyakorisága, mint a kizárólag nappali műszakban dolgozó kolleganőiknél.

Epidemiológusok azokat a molekuláris mechanizmusokat vizsgálták, amelyek feltételezhetően az éjszakás ápolónők emlőrákgyakoriság növekedést okozhatják. Az egyik újabb vizsgálat szerint az emberi szervezet DNS-javító funkciója hatékonyabb éjjel, mint nappal. Parveen Bhatti (Fred Hutchinson Cancer Research Center, Seattle) és munkatársai korábbi tanulmányukban igazolták, hogy az éjszakai műszakban dolgozók (nővérek és egyéb foglalkozásúak) kevesebb 8-hidroxidezoxiguanozint (8-OH-dG) választanak ki. (Oxidative DNA damage during night shift work)

Az anyagcserefolyamatok során keletkező reaktív oxigéngyökök a DNS-sel reakcióba lépve mutációt okozhatnak, a 8-OH-dG a DNS guanozin komponensének oxidációjakor keletkezik. A DNS-javító enzimek eltávolítják ezeket a káros 8-OH-dG komponenseket és az odaillő guanozin molekulákkal helyettesítik.

A kutatók azt feltételezik, hogyha egy ember vizeletével elegendő 8-OH-dG választódik ki, akkor a DNS-javító mechanizmusa sértetlen. Bhatti és munkatársai úgy vélik, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nővérek alacsonyabb 8-OH-dG kiválasztása lehet az egyik olyan tényező, amely az emlőrák iránti fokozott érzékenységet meghatározza. A DNA-javító mechanizmusok gyakran összefüggésben állnak az ún. "alváshormon", a melatonin termelődésével.

A szervezet melatoninszintje este 7 és 8 között emelkedni kezd, éjjel 1 és 2 között a legmagasabb, majd reggelig fokozatosan csökken. A csecsemőmirigy melatonintermelése fény hatására csökken, és ehhez az alváshormonszint csökkenéshez elég akár az okostelefonok és a laptopok fénye . A melatonin az alvás-brenlét ciklus szabályozásával a szervezet valamennyi fiziológiai folyamatának bioritmusát hangolja össze.

Úgy vélik, hogy az alvás -sok más dolog mellett- a szervezet rák elleni védekezésének egyik eszköze. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a melatonin, mind a DNS 8-OH-dG DNS-javító rendszer kapcsolatban van a nukleotid kivágás javítással (NER), melynek révén a szervezet azokat a hibás helyeket vágja ki a DNS molekulából, ahol a DNS kettős spirál szerkezete megbomlik, és "púp" keletkezik.

Bhatti és csoportja most azt vizsgálja, hogy a melatoninszint kapcsolatban van-e az 8-OH-dG vizeletbeli kiválasztásának mértékével. Korábbi vizsgálataikban részt vevő 50, igen alacsony melatonin szintű hölgy vizsgálata megerősítette feltételezésüket, ezeknek az éjszakai műszakban dolgozó hölgyeknek valóban mintegy 80 százalékkal kevesebb 8-OH-dG volt a vizeletükben, mint nappalos kolleganőiknek.

Az adatok csak megfigyelésen alapulnak, a kutatók a feltételezett oksági kapcsolatot további vizsgálatokban próbálják igazolni vagy elvetni. Arra kíváncsiak, hogy a melatonin adagolása növeli-e az éjszakai 8-OH-dG kiválasztást és a DNS-javító folyamatot. A szerzők óva intenek attól, hogy eddigi eredményeik fényében az éjszakai műszakosok melatonint kezdjenek szedni az emlőrák kockázat csökkentésére, hisz, mint minden más szer, a melatonin is lehet káros. Egyelőre csak a szokásos egészséges életvitelt tudják javasolni: elegendő alvást, rendszeres testmozgást és megfelelő táplálkozást.