Neuroprotektív hatást vált ki a xenon belélegzése - rövidesen már meg is kezdődnek a klinikai vizsgálatok.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Amerikai kutatók az OXR1 gén neuroprotektív mechanizmusát tárták fel minden eddiginél részletesebben.

Az RNS-képződésben főszerepet játszó TDP-43 abnormális működése több betegség markere lehet.

A remények szerint génszerkesztéssel orvosolható lehet a veleszületett értelmi fogyatékosság második leggyakoribb oka, a fragilis X-szindróma.

Az ALS kezelésében alkalmazott riluzol hatóanyag alkalmazása neuroprotektív hatása miatt traumás esetekben is kedvezőnek bizonyult.

Az amiotrófiás laterálszklerózis okainak pontosabb feltárásával új terápiás lehetőséget azonosítottak amerikai kutatók.

A fázis III. VALOR klinikai vizsgálatban az antiszensz nukleotid toferszen jelentősen csökkentette a SOD1 fehérje és a neurofilamentumok szintjét amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedő betegekben.

A NeuroSense biztató preklinikai eredményeket ért el Alzheimer-kór kezelésében vizsgált gyógyszerkombinációjával.

A Knopp Biosciences fázis II EXHALE vizsgálatában a dexpramipexol hatóanyag ígéretes eredményeket mutatott eozinofil asztma kezelésében.