A citokinvihar kialakulási mechanizmusának feltárása lehetőséget ad az adott molekuláris útvonalat blokkolni képes célzott terápiák kifejlesztésére.

Jó hír, hogy manapság egyre több lehetőség áll rendelkezésünkre a COVID-19-fertőzöttek kezelésére.

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról, mind pedig a betegség lefolyásáról és az idő múltával a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről is. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra.

Már az elején fontos leszögezni, hogy a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos ismereteink, tapasztalataink folyamatosan bővülnek, változnak. A tájékoztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

Alvási apnoéban szenvedőknél -tekintet nélkül az egyéb kockázati tényezők meglétére vagy hiányára- súlyosabb a COVID-19-es fertőzés lefolyása.

Egy kis esetszámú, randomizált, ellenőrzött vizsgálatban ómega-3 zsírsavak bevitelével az idős, legyengült COVID-19 fertőzött betegekben javult a lipid-válasz, csökkent a proinflammarotikus lipid mediátorok mennyisége.

Fázis II/III. vizsgálatok időközi eredményei szerint a plonmarlimab hatásosnak bizonyult a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeknél kialakuló citokinvihar megelőzésében.

Egy kórházi betegcsoport retrospektív analízise szerint a kis dózisban adott antikoaguláns aszpirin csökkentheti az intenzív ellátás-, illetve a gépi lélegeztetés szükségességét, valamint a halálozást.

Az FDA vészhelyzeti felhasználási engedélyt adott a baricitinib-remdesivir kombinációra súlyos COVID-19 fertőzés kezelésére.

COVID-19-ben a magas NT-proBNP érték a szívelégtelenségben nem szenvedőknél is emelkedett mortalitást jelez.

Mindenki hallott számos esetről, amikor a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató szuperterjesztők 10-40 sőt akár 1600 embernek is átadták a fertőzést, ennek megakadályozására is egyre fontosabb a tesztelés kiterjesztése.