Kínai vizsgálati szer a citokinvihar kezelésére
Fázis II/III. vizsgálatok időközi eredményei szerint a plonmarlimab hatásosnak bizonyult a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeknél kialakuló citokinvihar megelőzésében.
- Kinek javasolt a harmadik oltás?
- Methotrexat kezelés melletti is hatékony az mRNS-vakcina
- Magyarországon is folyik az ivermectin klinikai vizsgálata
- Parazitaellenes készítmény ígéretes lehet COVID-19 ellen
- Az új koronavírus elleni gyógymódok keresése
- Ez a nyár a Deltáé
- Két új koronavírus elleni készítményjelölt
- Milyen szereket vizsgálnak Amerikában a COVID-19 kezelésére?
A kínai I-Mab Biopharma ígéretes időközi eredményekről számolt be a plonmarlimabbal végzett fázis II/III. klinikai vizsgálatból (NCT04341116), melyben a súlyos COVID-19 betegeknél kialakuló citokinvihart kezelték. A plonmarlimab (TJM2 vagy TJ003234) hatóanyag az I-Mab saját felfedezése és fejlesztése. Ez egy olyan neutralizáló antitest, amely a gyulladásos folyamatokban fontos szerepet játszó granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktorhoz (GM-CSF) kötődik, és megakadályozza, hogy a GM-CSF a receptorához csatlakozzon. Ezzel meggátolja a gyulladásos folyamatok downstream szignalizációját, ami nagyon ígéretes jelöltté teszi a citokinvihar kezelésében.
A jelenleg is folyamatban lévő, 384 beteg bevonásával végzett randomizált, placebo-kontrollos, kettős-vak, multicentrikus klinikai vizsgálatot az I-Mab még 2020 áprilisában indította 17 kórházban, kizárólag az Egyesült Államok területén. A betegek 3 mg/kg vagy 6 mg/kg adagban kapták a készítményt (vagy placebót) intravénás infúzió formájában, standard ellátás mellett. Az elsődleges végpont a kezelés 30. napján még életben lévő és mechanikai lélegeztetésre már nem szoruló betegek részaránya volt. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok időközi értékelése azt mutatja, hogy a standard kezelés mellett plonmarlimabot kapó 30.napra a betegek 83,6%-a került le a lélegeztetőgépről, míg a placebo esetében ugyanez 76,7% volt. A plonmarlimab adagolása mellett a mortalitási arány 4,9% volt, ugyanez placebónál 13,3%. Ezen felül a hatóanyagot kapó betegeknél a felépülésig és a kórház elhagyásáig eltelő idő is rövidebb volt, mint a placebo karon. Az I-Mab nyilatkozata szerint a klinikai javulás mértéke összhangban volt a hasonló vizsgálati populációban a lenzilumabbal tapasztalt javulással (ez egy másik GM-CSF célpontú humanizált monoklonális antitest, melyet az Anderson Cancer Centerben vizsgálnak citokinvihar megelőzésére). A plonmarlimab karon lévő betegeknél a CRS-hez kapcsolódó főbb pro-inflammatorikus citokinek és kemokinek plazmaszintjének csökkenését figyelték meg a placebo karhoz képest. A betegség súlyosbodásával összefüggő neutrofil-limfocita arány (NLR) átmeneti emelkedését csak a placebocsoportban észlelték. A vizsgálatban a plonmarlimab minden alany esetében jól tolerálható volt, súlyos biztonságossági problémák nem léptek fel.
Az I-Mab vezérigazgatója, Dr. Joan Shen elmondta: "A plonmarlimab eddig nagyon ígéretes eredményeket mutatott, és a COVID-19 világjárvány e kritikus szakaszában tovább kívánjuk folytatni a vizsgálatokat az Egyesült Államokban, illetve továbbra is keressük a citokinvihar kezelésével kapcsolatos egyéb klinikai lehetőségeket."
Az I-Mab tavaly márciusban jelentette be, hogy vizsgálni fogja TJM2 kódnevű készítményét a súlyos és kritikus COVID-19 fertőzés miatt kialakuló citokinvihar kezelésére, és áprilisban már meg is kezdték a klinikai vizsgálatokat az Egyesült Államokban. Már akkor felfigyeltek arra, hogy más citokinek mellett az igen súlyos gyulladásban szenvedő betegeknél a GM-CSF szintje igen magas. Ekkor az I-Mab elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy mivel a plonmarlimab hatékonyan semlegesíti a keringő GM-CSF-et, a hatóanyag képes lehet az akut gyulladásos reakciók gyors kontroll alá vonására, ráadásul valószínű, hogy alkalmazása további előnyökkel is járhat a hagyományos IL-6 antitestekkel szemben.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
I-Mab’s plonmarlimab lowers mortality rate in Phase II/III Covid-19 trial
I-Mab to develop therapy for Covid-19-related cytokine storm