Ausztrál kutatók eBioMedicine-ben közölt tanulmányuk szerint röviddel a születés után azonosítani lehet azokat a babákat, akiknél magasabb a „bölcsőhalál” kockázata.

Bár a hirtelen csecsemőhalál szindrómával igen sokat foglalkozunk, kevéssé ismert, és szerencsére kevéssé gyakori a kisgyermekkorban 1-4 éves kor között bekövetkező hirtelen halál.

A pandémia nem csak a SARS-CoV-2 fertőzés miatt jelent nagyobb veszélyt a várandósokra és újszülöttjeikre, hanem a világjárvány okozta anyai stressz és depresszió is károsíthatja a csecsemők egészségét.

Az Archives of Disease in Childhood című lapban nemrégiben megjelent adatok szerint bölcsőhalált követően a testvérek körében tízszeresére emelkedik annak kockázata, hogy maguk is bölcsőhalált halnak.

Az USA-ban javasolják, hogy a várandós kismamák az influenza elleni védőoltás mellett kombinált tetanus-diphteria-pertusiss megerősítő oltást is kapjanak.

Az anya terhesség alatti dohányzása kétszeresére növelheti a hirtelen csecsemőhalál kockázatát.

Hirtelen váratlan csecsemőhalálról (SUID, sudden unexpected infant death) akkor beszélünk, ha egy 12 hónaposnál fiatalabb gyermek minden nyilvánvaló ok nélkül meghal. A SUID leggyakoribb oka a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS, sudden infant death syndrome), melynek diagnózisa csak a helyszín alapos átvizsgálása, a gondozók kikérdezése és a teljes körű boncolás után állítható fel. Az Egyesült Államokban évente 4500-ra tehető azon csecsemők száma, akik teljes jóllét közepette, látható ok nélkül halnak meg, ennek körülbelül felét teszik ki a SIDS esetei.

A National Institutes of Health most közzétett vizsgálatában a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) következtében elhunyt csecsemők vérében szokatlanul magas szerotoninszintet találtak. 

Egy most közzétett kutatás szerint az enyhe hipotireózisban szenvedő várandósok kezelése csökkentheti a szülési szövődmények előfordulását.

A császármetszések számának emelkedésével folyamatosan emelkedik a potenciális szülészeti sürgősségi állapotok előfordulása is.