Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyerme­keknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemi károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a men­tális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehe­tősége már régóta köztudomású.

A központi idegrendszer daganatai a második leggyakoribb onkológiai betegségcsoportot alkotják gyermekkorban. Néhány ritka genetikai szindróma kivételével etiológiájuk ismeretlen. Diagnóziskor, fiatalabb korban jelentősebb méretet érhetnek el, mivel tünettanuk aspecifikus, és sok esetben késik a diagnózis. A gyermekkori agydaganatok sebészi kezelési stratégiája eltér a felnőtteknél megszokottaktól, elsősorban életkor és testsúly függvényében. Fiatalabb korcsoportban, csecsemők esetében a kis keringő vértérfogat határozza meg a sebészi stratégiát. Minden lépésünknél szem előtt kell tartani a szigorú vérzéscsillapítást. Az elmúlt években a képalkotó eljárások, sebészi, aneszteziológiai technikák, onkológiai lehetőségek jelentős fejlődésének köszönhetően a gyermekkori agydaganatos betegek túlélése és életminősége jelentősen javult. 1975 és 2010 között világviszonylatban 50%-kal csökkent a mortalitás.

Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemi károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége már régóta köztudomású.

Duális EEG-vel kimutatható, hogy az anya és csecsemője agyi folyamatai jobban integrálódnak a pozitív emocionális állapotokban, amikor az anyának van erősebb befolyása a diádikus hálózatra; a csecsemő erősebb befolyással bír negatív érzelmek esetén.

A periódusos rendszer 118 eleméből 92 fém. A szervezet számára toxikus fémionok is akadálytalanul juthatnak be a szövetekbe az esszenciális fé­mek kapuin keresztül. Az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen 16 fém fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartá­sában, a fehérjék felépítésében és működésében, az oxidoredukciós folya­matokban. Ha nem elégséges vagy túl nagy mennyiségben vannak jelen, betegségek, mérgezési tünetek alakulhatnak ki. A nem esszenciális fémek dózisuk, expozíciós idejük és sok más faktor függvényében betegségeket, mérgezést, halált okozhatnak. A közleményben ismertetjük a fémek sze­repét a krónikus nem fertőző betegségek és az idegrendszeri degeneratív folyamatok kialakulásában.

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

Az intrauterin növekedési restrikció (vagy régebbi elnevezéssel retardáció) (IUGR, intrauterin growth restriction) azt jelenti, hogy a magzat nem képes elérni a normális testméreteit a méhen belül. Bár az IUGR gyakori terhességi szövődmény, az idevágó terminológiai és diagnosztikai kritériumok terén sok az ellentmondás. Ennek egyik oka, hogy az IUGR-rel kapcsolatos vizsgálatok többségében nem tettek különbséget az alkatilag, illetve patológiásan kis magzatok között. Ezen túlmenően, az IUGR patogenezisét kutató vizsgálatok gyakran egységes eredetet tételeztek fel, ami lehetetlenné tette a háttérben meghúzódó mechanizmusok pontos feltárását. Ennek az lett az eredménye, hogy továbbra is meghatározásra vár az IUGR optimális kezelése.

A csecsemők egy része már élete első heteiben tápszeres táplálásra szorul. A korábbi vizsgálatok alapján nincs különbség a tej alapú és a szója alapú tápszerrel táplált csecsemők növekedése, gyarapodása között. Felmerült azonban, hogy a szója izoflavonoidjai káros hatással lehetnek a csecsemők kognitív fejlődésére. Az itt bemutatott prospektív vizsgálatban anyatejes, szója-, vagy tej alapú tápszerrel táplált csecsemők fejlődését vetették össze.

A gyermekkori hypothyreosis prognózisa jó, kezelése egyszerű, a szükséges hormonmeghatározások rendelkezésünkre állnak.