Egy vizsgálat szerint a kalóriamentes, vagy alacsony kalóriatartalmú édesített ital fogyasztása nem változtatta meg az étvágyhoz vagy a táplálékfelvételhez kapcsolódó glükóz- és hormonszintet.

A nagymértékben feldolgozott élelmiszerek és a szívbetegségek, a rák, és a halálozás összefüggése.

A fogyni vágyóknak tudniuk kell, hogy az édesített üdítőitalok és az alkoholos termékek sok cukrot, és sok kalóriát tartalmaznak.

Az átlagosnál több mesterséges édesítőszert fogyasztó egyéneknél 8 év múltán a daganatos megbetegedések kockázatának 13%-os növekedését figyelték meg egy francia vizsgálatban.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Egy új vizsgálat szerint a mesterséges édesítőszerekkel készült italok fogyasztása nőknél emeli az ischaemiás stroke, a koronária megbetegedések és a bármely okból történő halálozás kockázatát.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

Egy 16.000 személy genetikai és táplálkozási adatainak meta-analízise szerint hibás az a feltételezés, hogy a köszvény leginkább a táplálkozás következménye lenne. 

A mesterséges édesítőszerekkel készült üdítőitalok előnyösebbek vastagbélrákban a cukrozott italoknál - legalább is egy új vizsgálat szerint.