A köszvény kialakulásában legfontosabbak az örökölt tényezők
Egy 16.000 személy genetikai és táplálkozási adatainak meta-analízise szerint hibás az a feltételezés, hogy a köszvény leginkább a táplálkozás következménye lenne.
Dr. Tanya J. Major és munkatársai (University of Otago, Új-Zéland) a British Medical Journalban 2018. októberében megjelent tanulmányukban a következőket írják: „eredményeink ellentétben állnak azzal a közismert felfogással, hogy a hiperurikémiát elsősorban a táplálkozás okozza, mivel tanulmányunkban igazoltuk, hogy a genetikai változók – az átlagos népességben - lényegesen nagyobb szerepet játszanak a hiperurikémia keletkezésében.” Azok az élelmiszerek, amelyeknek leginkább köszvényt előidéző hatást tulajdonítunk, a szérum húgysav érték változásainak csak mintegy 1%-áért felelősek, ugyanakkor az eltérések 24%-át genetikai faktorok magyarázzák
Major Doktornő és munkatársai meta-analízisükben öt amerikai kohorsz táplálkozási adatait értékelték, amelyek az Egyesült Államokban élő, európai felmenőkkel rendelkező 16.760 felnőtt személyre (8414 férfi, 8346 nő) terjedtek ki. A vizsgált személyeknek nem volt köszvényük, vagy vesebetegségük, és nem szedtek sem szérum húgysav-csökkentő szereket, sem vizelethajtókat. A vizsgálat elsődleges célja a szérum húgysav értékek változásának figyelése volt. A többváltozós analízis a szérum húgysav értékek, a táplálkozás és a genotípuson kívül a következő adatokat is figyelembe vette: nem, életkor, testtömeg-index, átlagos napi kalóriabevitel, tanulással eltöltött évek, testmozgás, dohányzás, nőknél menopauzális státusz. A genetikai kockázat felmérésére 30 olyan gént vizsgáltak, amelyekről korábban kimutatták, hogy összefüggésben állnak a szérum húgysav értékekkel. A táplálkozás betegség befolyásoló szerepének értékelése során a szérum húgysav emelkedést okozó élelmiszerek: sör, égetett szeszes italok, bor, szárnyasok, üdítők, húsok (marha, sertés, bárány) bevitelét figyelték. A legnagyobb szérum húgysav szintet emelkedést okozó élelmiszerek közül a sör és a szeszes italok heti egy adagja 1,38 µmol/l növekedést okozott (0,022 mg/dl), ami napi egy adagnál 9,66 µmol/liternek (0,16 mg/dl-nek) felel meg. A kutatók ugyanakkor megneveztek 8 olyan élelmiszert, melyek csökkentették a szérum húgysav értékeket: tojás, mogyoró (bár erről épp a húgysav szint emelő hatás közismert), hideg gabonafélék, lefölözött tej, sajt, barna kenyér, margarin, nem citrus-féle gyümölcsök.
Diétás pontozást is alkottak a négy különböző egészséges diétára alapozva: három ezek közül csökkentette a szérum húgysav szinteket, egy pedig emelte, de egyik sem okozott 0,3%-nál nagyobb eltérést a szérum húgysav értékekben. A vizsgáltak közül 14 élelmiszer hatására mindössze 0,06%-tól 0,99%-ig változott a szérum húgysav érték. Ezzel ellentétben a genommal függő egyetlen nukleotid változatokkal függött össze a szérum húgysav eltérések 23,9%-a (férfiakban 23,8%-ban, nőkben 40,3%-ban).
Watson és Roddy megjegyezték, hogy ezeket a megfigyeléseket nem lehet egyszerűen extrapolálni a nem európai eredetű, vagy a már köszvényben szenvedő népességre, bár nem valószínű, hogy az általuk vizsgált populációban más lenne a hiperurikémia oka, mint a köszvényes populációban. A vizsgálat szerint nem bizonyított, hogy meg kellene változtatni a guideline-okban az a javaslatot, hogy a köszvényesek kerüljék a szérum húgysavszint emelkedést okozó élelmiszerek fogyasztását. Watson és Roddy továbbá megjegyezték, hogy a köszvényben szenvedők kétharmada nem kap urátcsökkentő gyógyszert, és a csak a gyógyszert szedők töredékének emelik a megfelelő szintre az urátcsökkentő szerek adagját – elkerülendő az urát kristályok kiválását, megelőzve a flare-eket és a tophusokat. Az alulkezelés ilyen mértéke nehezen érthető, és sajnos nem csak a betegek, de az őket ellátó egészségügyi dolgozók sincsenek tisztában a köszvény okaival és kezelésével.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményében Dr. Lorrain Watson és Dr. Edward Roddy (Keele University) leírják, hogy „a köszvényes emberekre gyakran rásütik azt a stigmát, hogy problémájukat a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életmód okozza, és ez a téves felfogás a nem csak a laikus médiában, de az egészségügyiek körében is elterjedt.” Dr. Major és munkatársai megfigyelései arra utalnak, hogy a hiperurikémiára való hajlam és a köszvény a legtöbb betegnél nem megváltozatható.
Forrás:
2. BMJ
3. BMJ
