Étrenddel a köszvény ellen

Köszvény akkor alakul ki, amikor az urát kristályok halmozódnak fel. Ezek a kristályok akkor alakulnak ki, ha a vér húgysavkoncentrációja eléri az oldhatóság határát és a szövetekben nátrium-urát csapódik ki. Az urátkristályok folyamatosan stimulálják az immunrendszert, amely a neutrofilok serkentésével válaszol az ingerre. AzNLRP3 inflammaszóma nevű fehérjekomplex közvetítésével zajló folyamat köszvényt eredményez.  A betegség erős ízületi fájdalommal, gyulladással és lázzal jár. A terápia egyik célja a szervezet urátkoncentrációjának csökkentése, amely azonban paradox módon köszvényes rohamokat idézhet elő, így a beteg érthetően kevéssé lesz hajlandó a gyógyszer szedésére. Bár már számos új terápia létezik, a gyógyszeres kezelés mégis többnyire az NLRP3 nem specifikus gátlásán alapul és adrenokortikotropinnal és nem-szteroid gyulladásgátlókkal (NSAID) történik.

A Yale Egyetem (New Haven, Connecticut) kutatói kimutatták, hogy az étrend megváltoztatásával is küzdhetünk a köszvény ellen, és ez a küzdelem azon alapul, hogy a β-hidroxibutirát ketontest képes gátolni az NLRP3 inflammaszómát, és anélkül, hogy az ezt szolgáló ketogén diéta gyengítené az immunrendszer bakteriális fertőzésekkel szembeni védekezőképességét. 

A ketogén diétán tartott patkányokban nagy mennyiségű β-hidroxibutirát termelődik, ami védi az ízületeket a duzzadástól, és a szövetkárosodás és a szisztémás gyulladásos reakciók mértékét  is csökkenti.

Szénhidrátcsökkentéssel a ketontestek termelődéséért

Ketontestek a májban zajló zsírbontás melléktermékei, és szénhidrátok hiányában alternatív energiaforrás jelentenek az agy és a szív számára. A folyamat során a szervezet a zsírsavak oxidációjával párhuzamosan β-hidroxibutirat és (BHB) and acetoacetát (AcAc) ketontesteket termel, mindezek pedig az agy- és szívműködés biztosító ATP-termelődés forrásai. A kutatók már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a mielogén sejtek ketogén és ketolitikus aktivitásúak és a BHB blokkolja az NLRP3 inflammaszómákat a makrofágokban, tehát a ketontestek a sejt gyulladásos metabolitjaiként működhetnek.

Gyulladáscsökkentő hatás

A köszvényes patkányok ketogén diétás táplálásának vizsgálata igazolta, hogy a BHB csökkenti a köszvény tüneteit. a magas zsír-és alacsony szénhidrát tartalmú táplálék hatására a vér BHB szintje emelkedik, ennek nyomán az ízületek duzzanata csökken és a szisztémás gyulladásos markerek koncentrációja alacsonyabb lesz, mint a normális étrenden tartott állatoké.

A patológiai vizsgálatok szerint az ízületi duzzanat csökkenése a csökkent gyulladásos válasznak köszönhető. Bár a neutrofilok és makrofágok migrálnak a szövetekhez, ott kisebb szöveti destrukciót okoznak. Egérkísérletekben a ketogén diéta nem befolyásolta az egerek szervezetének baktériumokkal szembeni ellenálló képességét- ami az humán alkalmazhatóság alapfeltétele.

A ketogén diéta diszlipidémiát okozhat

Felnőttekből és idősekből származó humán sejttenyészeteken folyatatott in vitro kísérletek során a BHB megakadályozta, hogy a neutrofilok elveszítsék az IL-1β -t és ez már a ketogén diétával elérhető igen csekély koncentrációnál is bekövetkezett - mondja a vizsgálatot vezető Emily Goldberg. És bár az NLRP3 inflammaszóma szerinte a köszvényrohamok csökkentésének megfelelő kiinduló pontja lehet, azonban a magas zsírtartalmú étrend diszlipidémiát eredményezhet, amely hozzájárulhat az ateroszklerózis kialakulásához.

Elméletileg az NLRP3nem csak a köszvény, hanem más időskorral járó gyulladásos megbetegedés terápiás célpontja is lehet.

A köszvény előfordulása

A nyugati társadalmak lakosságának közel 1 %-a szenved köszvényben, a 40 éven eflüli férfiak körében ez a leggyakoribb gyulladásos betegség, több embert érint, mint az artritisz.

Hyperuricemia – a vér húgysavszintjének 7 mg/dl fölé történő emelkedése - vagy a szervezet túlzott húgysav termelése vagy, sokkal gyakrabban, a vesék csökkent húgysav kiválasztása következtében alakul ki. A húgysav termelődése számos betegségben, így pl. bizonyos limfómákban, tumor lízis szindrómában, mioproliferatív betegségekben fokozódik.

Kockázati tényezők

A vesék csökkent urátkiválasztásának oka lehet veseelégtelenség és gyógyszer (tiazidok, kacs diuretikumok, kis dózisú acetil-szalicilsav [ASA], ciklosporin) mellékhatás. Az urátkristály felhalmozódás kockázati tényezői lehetnek a puringazdag táplálékok (vöröshús, tenger gyümölcsei), a sok alkohol és fruktózban gazdag étel fogyasztása-, de genetikai tényező, a férfi nem és a metabolikus szindróma is ide sorolható.

A (rendszerint az ízületekben jelentkező súlyos paroxizmális fájdalommal járó) köszvény előfordulási valószínűsége a vér húgysavtartarmával korrelál. A köszvényes arthritisz megjelenését azonban rendszereint hosszú tünetmentes hiperurikémia előzi meg, és ezidő alatt a ketogén diéta ideális terápiás opció lehet.

Forrás: Cell Reports