Az alacsony zsírtartalmú vegán étrend csökkenti az inzulin felhasználását és a költségeket az 1-es típusú cukorbetegségben.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

A bankolási tevékenységek változása indikatív lehet a kognitív képességek alakulására.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Egy nagyszabású megfigyeléses tanulmány eredményei szerint a túlzott nappali álmosság (EDS) szignifikánsan megnöveli az összes okból származó halálozás kockázatát a nőknél.

Egy amerikai tanulmány az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások számszerűsítését végezte el.

Az édesítőszerek élelmiszerekben való felhasználása tudományos alapon kialakított szabályok szerint történhet, mégpedig csak olyan esetekben, amikor a felhasználás technológiailag indokolt, és a fogyasztó érdekét szol­gálja, ahhoz az élelmiszerhez és olyan mennyiségben, amelyre engedély van.

A pajzsmirigyhormonnal szembeni csökkent központi érzékenység krónikus vesebetegségben összefüggésbe hozható a halálozás fokozott kockázatával normális pajzsmirigyműködés esetén is.

A célzott alfa-részecske terápia felbontja az amiloid-béta plakkok kovalens kötéseit, így nem alakulnak ki nagyobb lerakódások.

A pszichiátria illetékességét képező mentális zavarokkal kapcsolatos tu­dományos evidenciáknak szükségszerűen meg kell jelenniük a diagnosz­tikus rendszerek újabb verzióiban. Kívánatos az is, hogy az egyidejűleg használatban lévő klasszifikációs rendszerek – közel – azonos koncepciók mentén definiáljanak pszichiátriai betegségeket. E két szempont érvénye­sülését illusztráljuk a következőkben a bipoláris hangulatzavar Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 11. változatában megjelenő példáján keresztül.