Egy óriási számításikapacitás-igényű kutatás mutatott rá a fő nemi különbségekre.

Ez a megközelítés nem az étvágy csökkentésén, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül fejtheti ki hatását.

Két olyan szabályozó mechanizmust sikerült feltárni, amelyek segíthetnek a T-sejtek immunfunkcióinak megőrzésében.

A magas zsírtartalmú étrend hatására az érett hepatociták visszaalakulnak egy éretlenebb, őssejtszerű állapotba, ami fokozza a tumorok kialakulásának rizikóját.

A mikroműanyagok növelik a stroke és a szívinfarktus kockázatát, de ami igazán érdekes, hogy a rizikónövekedés mértékében óriási eltérés van férfiak és nők között.

Japán kutatók szerint az ARDS kezelésében a bazofil–IL-4–neutrofil útvonal megcélzása hatékony eszköz lehet.

A korábbiaknál pontosabb sejtatlasz alapján lehetővé válhat a rezisztencia kialakulásának megakadályozása vagy a már kialakult rezisztencia letörése.

A Crohn-betegségben kialakuló fibrózis sejtszintű vizsgálata új eredményeket hozott a betegségben szerepet játszó sejtpopulációk azonosításával.

Az amiotrófiás laterálszklerózishoz szorosan köthető funkciózavar a mitokondriumokban már a betegségre jellemző tünetek megjelenése előtt jelentkezik.

Az immunrendszer sejtjeinek génexpressziós mintázatai segíthetnek a Parkinson-kór és a hasonló kórképek elkülönítésében.