A súlyos akut légúti tüneteket okozó COVID-19 megbetegedés egyik legfon­tosabb extrapulmonális manifesztációja a tápcsatornai érintettség. Ennek jelentősége a tünetek mellett abban is áll, hogy a tápcsatorna különböző szakaszain változó sűrűséggel megtalálható ACE2 receptorok is szerepet játszhatnak a virusfertőzés és -átadás folyamatában. A különböző szer­vek eltérő érintettséget mutatnak, a főbb tünetek a hasmenés, hányinger, szaglásvesztés, étvágytalanság és az anorexia. Az emésztőszervi panaszok és a légúti tünetek nem járnak mindig együtt, időben is elkülönülhetnek. A cikkben röviden áttekintjük a COVID-19 kapcsán a tápcsatornában meg­figyelhető fontosabb jelenségeket.

Megkaphatná-e azokat a gyógyszereket egy magyar beteg is, amikkel az amerikai elnököt kezelték, miután kiderült, hogy COVID-19-beteg? Mik voltak ezek, és elérhetők-e nálunk? Bár a WHO egyiket sem tartja igazoltan hatásosnak, mégis, vészhelyzet van! A WHO alkalmazása arra használható, hogy képezzük magunkat a betegség kapcsán, még magyarul is, oklevelet is kapva a kurzus elvégzéséről. 

Egy széles körben hozzáférhető, olcsó gyógyszer enyhítette néhány olyan közepesen súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő beteg tüneteit, akik tüneteik miatt nem szorultak kórházi ellátásra.

Az ibuprofen az enyhe vagy közepes erősségű fájdalom csökkentésére en­gedélyezett nem szteroid gyulladáscsökkentő (non-steroidal anti-inflammatory drug, NSAID), melynek kisebb hatóanyag-tartalmú készít­ményei vény nélkül is kaphatók a patikákban. 

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

A cikk a dimetil-fumarát-terápia során jelentkező leggyakoribb mellékhatások kezelési lehetőségeit ismerteti. Kórházak által kifejlesztett csökkentési stratégiákat és a klinikai dokumentáció áttekintésén alapuló vizsgálati eredményeket összegez, emellett áttekintést nyújt a sclerosis multiplex központok által készített protokollokról is.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

Savas refluxnak nevezzük azt az állapotot, amikor a gyomorsav a gyomorból vissza­kerül a nyelőcsőbe. A beteget többnyire a gyomorszáj táján érzett égő érzés (gyo­morégés) figyelmezteti az állapotra, de egyéb tünetek is előfordulhatnak. Jó hír, hogy a savas reflux az esetek többségében gyógyszeresen jól kezelhető, akár teljes tünetmentesség is elérhető.

A szerzők áttekintik az arthrosis hazai költségeit, a korszerű kezelésre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) mellékhatásait, azok kivédésének lehetőségeit. Ismertetik Conrozier 11000 arthrosisos beteg gyógyszeres kezelésének analízisével kapcsolatos felméréseit. 

A magnézium a szervezetben a negyedik legnagyobb menynyiségben előforduló ásványi anyag. Becslések szerint az amerikaiak 75%-a az étrenddel nem jut hozzá az ajánlott mennyiségű magnéziumhoz, ezért egyre több a magnéziumpótlás potenciális hatásosságát elemző vizsgálat.