Az osteoarthrosis az ízületi porc mennyiségi és minőségi károsodásával jellemzett degeneratív ízületi megbetegedés, mely a porcon túl érinti a subchondralis csontot, az ízületi tokot, a környező lágyrészeket és izmokat. A betegség lefolyása progresszív és funkciókárosodáshoz, rokkantsághoz vezethet. A nemzetközi szakirodalomban a kórfolyamat elnevezése az osteoarthritis, mely a gyulladás szerepére is utal a patogenezisben.
A COVID leggyakoribb hosszú távú tüdőgyógyászati tünetei: köhögés, köpetürítés, fáradékonyság, terhelési nehézlégzés. A poszt-COVID szindróma akkor is felléphet, ha az akut szakasz enyhe, vagy akár tünetmentes volt. A poszt-COVID tüdő-fibrosis általában súlyosabb fertőzésen átesett, idősebb, társult betegséggel, dohányzási anamnézissel is rendelkező férfiaknál alakul ki. A poszt-COVID szindróma többnyire magától megoldódik, de addig jelentősen befolyásolja a beteg életminőségét, fizikai teherbírását. Célunk a pontos követési, kivizsgálási menetrend felállítása a betegek védelme és az egészségügyi költségek optimalizálása mellett. Az elhúzódó tüneteket mutató betegeket célszerű poszt-COVID ambulanciára utalni.
Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasztalataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott országokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.
A medicinában mindig igyekeztek olyan diagnosztikus módszereket találni, melyekhez nincs szükség vérvételre, eszközös beavatkozásra. Most bőrtapasz-, illetve karóraszerű technikákat dolgoztak ki a szívműködés és az izomanyagcsere jellemzőinek vizsgálatára.
A szív-tüdőbetegségek az élet befejezésének leggyakoribb okát jelentik, de a koszorúér betegség előrehaladásának mértéke ezt önmagában nem magyarázza. A CARDIA tanulmány eredményei ezzel kapcsolatban fontos összefüggésekre mutatnak rá.
Jól kontrollált nemzetközi vizsgálat igazolta, hogy változás kora előtti hölgyek emelkedő vérnyomása és testtömege rendszeres focizás hatására szignifkánsan csökken.
A lakosság átlagéletkorának növekedése és életmódjának átalakulása miatt egyre gyakoribb csontritkulás mindmáig aluldiagnosztizált és elégtelenül kezelt betegség. A megelőző intézkedések közül a primer prevenció életmódbeli beavatkozásokat foglal magába, másodlagos megelőzésként fontos a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel.
A CLEOPATRA vizsgálatbban stabil angina pectorisban szenvedő – béta-blokkolóval vagy ivabradinnal is kezelt – betegekben a hosszú hatástartamú pentaeritritil-tetranitráttal sikerült a kezelésre leginkább rászoruló betegek terhelhetőségét sikerült szignifikánsan javítani.
A daganatellenes gyógyszerek kedvezőtlenül befolyásolhatják a szívet és az érrendszert, ezért ilyen készítmények alkalmazása közben kiemelt fontosságú a rendszeres fizikai terhelés. Az ezzel foglalkozó szakemberek ennek a programnak részleteiről az Amerikai Rákkutató Intézet tudományos konferenciáján számoltak be.
Az utóbbi években sokat fejlődött PCI technika fő hátulütőjeként továbbra is számolnunk kell a restenosis kockázatával. Számos gyógyszertől joggal vártak rá megoldást. Az újbóli beszűkülés oka – sok tényező mellett – a simaizomsejtek neoproliferációja. A lipidszintet csökkentő tulajdonságuk mellett a sztatinok igen sok, egymástól élesen elkülönülő – pleiotrop – hatást fejtenek ki, amivel sokféle szövet működését befolyásolják. Ilyen többek között a csontszövet-termelődés és a glükózanyagcsere befolyásolása, az érelmeszesedés regressziójára és a plakkok stabilizációjára kifejtett hatás. Ezek a „nem lipid” hatások magyarázzák a LIPS tanulmány eredményeit.
Előzmények
A percutan coronaria intervenció (PCI) – 1977-es bevezetése óta – a leggyakrabban alkalmazott eljárásnak számít a koszorúér-átáramlás javítására és helyreállítására. Bár sokféle technikai újítással kísérleteztek (pl. direkcionális atherectomia, lézeres abláció), a PCI többnyire coronaria-angioplasztikát jelent (stent beültetésével vagy a nélkül). A PCI az ischaemiás szívbetegség tíz esetéből kilencben látványos javulást hoz, melynek jeleként az anginás rohamok megszűnnek vagy ritkulnak, az angina-küszöb és a fizikai teherbírás jelentősen javul. Egyelőre azonban továbbra is gyakoriak a beavatkozás utáni események: a „Major Adverse Cardiac Events” (kedvezőtlen alapvető kardiális események, a továbbiakban MACE) ötéves megfigyelés alapján öt betegből kettőnél, tízéves követés során háromból két betegnél bekövetkeznek.
Coronaria-betegségben a sztatinok szignifikánsan csökkentik a szív- és érrendszeri események előfordulási gyakoriságát, a korábbi vizsgálatok tanúsága szerint viszont PCI után nem mérsékelték a MACE felléptét, bár az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban 1993 és 1999 között a betegek csupán 26,5%-a kapott sztatint a beavatkozás után.1
A vizsgálat célja
A tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy a PCI sikeres elvégzése után néhány napon belül elindított fluvastatin-kezeléssel elért koleszterinszint-csökkentés a placebóhoz képest megnyújtja-e a MACE-mentes időszakot.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.