A Houston Egyetem kutatói olyan oltóanyagot fejlesztettek ki, amely képes neutralizálni a fentanil eufóriát okozó hatását.

Az obezitás pándémiája helyett a túltápláltság, az alultápláltság és a klíma­változás szindémiáját vette górcső alá jelentésében a Lancet malnutríciós munkabizottsága, mert a három „világjárvány” közös hajtóerőinek hatás­talanítása egységes és globális léptékű beavatkozási tervet kíván.

Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból ki­rajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

Napjainkban az üzleti szféra egyik legdivatosabb kulcsszava a Big Data. Nem véletlen, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tavaly november 14-15-én workshopot rendezett gyógyszeripari hasznosításáról, lehetőségeiről. Cikkünkben először körbejárjuk, valójában mi is az a Big Data, végül pedig a potenciális gyógyszeripari hasznosítási lehetőségeket tekintjük át egy szélesebb körű kitekintés során.

Az evés- vagy testképzavarokkal kapcsolatosan néhány évszázada írták le az első hivatalos kórképet, az anorexia nervosát. Az utolsó évtizedekben jelentősen felgyorsult az újabb és újabb (al-)típusok megjelenése. A jelen összefoglalóban az elmúlt közel 30 év során megjelent új típusú evés- és testképzavarokat mutatom be röviden.

A szerzők öt olyan lehetséges beavatkozási módot azonosítottak, amelyek révén az EMA elősegítheti, hogy a gyógyszerek elérhetőbbé/megfizethetőbbé váljanak a betegek számára – legalábbis az Európai Unióban.  

Cikksorozatunk első részében bemutattuk a „biopszichoszociális” gyógyítási modell elemeit, a beteg terápiához való hozzáállását körülíró kifejezéseket és azok tartalmát, majd a második részben elemeztük azt a speciális kommunikációs háromszöget, amely a gyermekgyógyászatra jellemző (szülői jelenlét).

Az egészségügyi ellátás alapszintjén történő szolgáltatások előtérbe helyezése, a gyógyszerpaletta és a diagnosztikai eszközök robbanásszerű növekedése, valamint ezzel egyidejűleg a betegek kifejezettebb igénye az informáltságra és a terápiás döntésekben való részvételre – együttesen befolyásolják a mai gyógyító tevékenységet.