A csuklás a rekeszizom és a légzést segítő izmok többnyire sorozatos, akarat­lan összehúzódása, amit a glottis záródása követ, ezáltal alakul ki a közismert „csuklásos” hanghatás. Ez a fiziológiai jelenség már az intrauterin korban ki­alakul. Széles körben elfogadott nézet szerint a csuklást központi afferens és efferens komponensekkel rendelkező „reflexív” hozza létre. Időtartama alap­ján megkülönböztetünk akut, perzisztáló és intraktábilis típust. A csuklást kiváltó számos ok közül leggyakoribbak a gyomor-bél traktusban találhatók, mindezek közül legjelentősebb a refluxbetegség. Kezelésére számos fizikai és gyógyszeres terápiás lehetőség is ígéretesnek mutatkozik.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

Neuroendokrin daganatok (neuroendocrine neoplasia, NEN) szinte minden szervben és testrégióban megjelenhetnek, morfológiailag két viszonylag homogén csoportot alkotnak, melyek közös jellemzője a neuroendokrin markerek (szinaptofizin és kromogranin A) expressziója.

Az FDA ritka betegségek gyógyszere minősítést adott a neuroendokrin tumorok kezelésére fejlesztett szurufatinib hatóanyagnak, mellyel Kínában is folynak klinikai vizsgálatok.

A jelen dolgozatban a patológus(ok) szerepét mutatjuk be a diagnosztikában, felvillantva néhány olyan „forró pontot”, melyek vizsgálata segíthet a tumorok diagnosztikájában, kezelésében.

A differenciált pajzsmirigyrák incidenciája az elmúlt években jelentősen növekedett, a daganatspecifikus halálozás azonban ér­demben nem változott. A daganatok több­sége korai stádiumú, jó prognózisú, ezért a nemzetközi irányelvek a kevésbé radikális ellátás mellett foglaltak állást.

 A nyálmirigybetegségek gyulladásos, bakteriális, virális és daganatos kórképeket ölelnek fel. A heveny szialoadenitisz fájdalommal, gennyesedéssel, duzzanattal jár, s antibiotikummal, nyálmirigymasszázzsal, folyadékpótlással, a nyáltermelés foko­zásával gyógyítható. A vírusos kórképek közül a mumpsz és a HIV-fertőzés terápiája a háttérben álló betegség ellen irányul. Visszatérő vagy idült szialoadenitisz a gyer­mekkori visszatérő parotitisz és a szialolitiázis. A gyulladás hátterében gyakran kő vagy szűkület áll, a kezelés célja az elzáródás megszüntetése. A nyálmirigyek – zö­mükben jóindulatú – daganatai fájdalmatlan szoliter csomókként jelennek meg a nyakon. A kórisme képalkotó vizsgálatokkal és biopsziával állítható fel.

A „rekedtség” általában olyan kóros hangminőséget jelöl, amely a beszédet lihegővé, fojtottá, reszelőssé, remegővé vagy erőtlenné, illetve a hangszínt a megszokottnál magasabbá vagy mélyebbé teszi. Sokszor más tünetekhez (pl. köhögés, légzési vagy nyelési nehezítettség, száraz torok, láz) társul.