Már egy 10 perces intenzív mozgás is jelentős tumorellenes szignalizációt indít el a szervezetben.

A mikroműanyagok növelik a stroke és a szívinfarktus kockázatát, de ami igazán érdekes, hogy a rizikónövekedés mértékében óriási eltérés van férfiak és nők között.

A Crohn-betegségben kialakuló fibrózis sejtszintű vizsgálata új eredményeket hozott a betegségben szerepet játszó sejtpopulációk azonosításával.

A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) a fertőzések és a halálozás fokozott kockázatának klinikai kockázati tényezője.

Egy új tanulmány segíthet megmagyarázni a nemek közötti szakadékot – és olyan új kezelési módszereket kínálhat, amelyek segítik mindkét nemhez tartozó betegek visszaszorítását.

A tüdőrák terápiájában az elmúlt 15 évben robbanásszerű fejlődésnek le­hettünk szemtanúi. Előbb a molekuláris célzott terápia, majd napjainkban az immunterápia az, ami korábban alig látott hosszúságú progressziómen­tes és teljes túlélést eredményezett előrehaladott stádiumú nem kissejtes tüdőrákban. Ezzel együtt felértékelődött a patológia és a molekuláris bio­lógia szerepe, hiszen kellő terápiás hatékonyságot csak megfelelő beteg­szelekcióval lehet elérni, továbbá az ilyen kezelések igen költséges volta miatt a betegkiválasztásnak költséghatékonyság szempontjából is nagy jelentősége van. E – jogos optimizmusra okot adó – fejlődések ellenére sok még a tennivaló, mivel látványos terápiás eredmények a tüdőrákos betegeknek csak töredékében érhetők el.

A különböző agyterületek génaktivitásának elemzésével dekódolható a memória: megmondható, hogy a kísérleti állatnak milyen élményben volt része egy órával korábban.

A genetikai ismeretek ugrásszerű gyarapodása és az analitikai módszerek rohamos fejlődése következtében napjainkra eddig sosem látott mértékben váltak elérhetővé a különféle genetikai vizsgálatok. Prediktív genetikai vizsgálatok segítségével tünetmentes, egészséges emberek egy adott be­tegségre való hajlamát lehet megállapítani. A leletek értelmezése azonban nehézkes, mert bár könnyen kideríthető az adott betegségre való hajlam, csak jóslásokba bocsátkozhatunk abban a kérdésben, hogy maga a beteg­ség az adott személynél valóban kialakul-e.

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

DNS-chip segítségével a dohányosok orrnyálkahártyasejtjeinek génaktivitási mintáiból megerősíthető vagy kizárható a tüdőrák.