Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

A krónikus mozgásszervi fájdalom következményei jóval túlmutathatnak a fizikai kellemetlenségeken, egy új kutatás az mutatta ki, hogy potenciálisan az agy gyorsabb öregedéséhez vezethet.

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egyik fő rizikófaktorának tartott SYNGAP1 gén egyes változatai nem csak a szinapszisok funkcióit, hanem az agykérgi idegi hálózatok kialakulását is befolyásolják.

A progresszív szupranukleáris parézis kezelésének új kettős megközelítése, az RNS-alapú tau-gátlás akár Alzheimer-kórban is használható terápiás módszer lehet.

Olasz kutatók állati modellszervezeteken a testmozgás új, jótékony neurológiai hatásait figyelték meg, ami alkalmas lehet a korai stádiumú Parkinson-kór progressziójának lassítására.

Az igen hosszú láncú zsírsavak kimutatása és eltávolítása egyaránt hasznos lehet több demielinizációs kórkép diagnosztikájában és kezelésében.

Az elhízás bizonyos típusaiban csökkenhet az agyi szürkeállomány mennyisége, melynek nyomán emelkedett a demencia és stroke kockázata. A kognitív állapot között most feltárt összefüggéseinek ismeretében az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a túlsúly és elhízás ellen.

A DPP4-inhibitorok és GLP1-receptor-agonisták újrapozicionálása forradalmi áttörést jelenthet az idegrendszeri regenerációval, illetve a neuroprotektív aktivitással foglalkozó kutatások terén.