Rákgyógyszerek az Alzheimer-kór terápiájában

A Cell folyóiratban július 21-én jelent meg a University of California, San Francisco és a Gladstone Institutes kutatóinak tanulmánya, amelyben olyan rákgyógyszereket azonosítottak, amelyek ígéretesnek mutatkoztak az Alzheimer-kór során az agyban bekövetkező változások visszafordításában, és potenciálisan lassíthatják vagy akár visszafordíthatják a tüneteket. A vizsgálatban összehasonlították az Alzheimer-kór génexpressziós mintázatait 1300 már engedélyezett gyógyszer által kiváltott jellemzőkkel, és végül két rákgyógyszert is találtak, amelyek kombinációja alkalmas lehet a demencia leggyakoribb formájának kezelésére.

A kutatók először azt elemezték, hogy az Alzheimer-kór során hogyan változik meg a génexpresszió az emberi agy egyes sejtjeiben. Ezután olyan, már létező gyógyszereket kerestek, amelyeket az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) már jóváhagyott, és amelyek a génexpresszióban pont a feltárt változásokkal ellentétes hatást váltanak ki. Vagyis kifejezetten olyan gyógyszereket kerestek, amelyek visszafordítják a neuronok és más típusú agysejtek (gliasejtek) génexpressziós változásait, és ehhez több millió beteg elektronikus egészségügyi adatait, kórtörténetét elemezték. Sikerült kimutatni egy olyan összefüggést, hogy azok a betegek, akik más betegség kezelésének részeként szedtek ilyen gyógyszereket, kevésbé voltak hajlamosak az Alzheimer-kórra.

Ezt követően a két legjobb hatásosságot mutató gyógyszer – mindkettő rákgyógyszer – kombinációját tesztelték egy Alzheimer-kórral rendelkező egérmodellben, és az eredmények szerint a kezelés valóban csökkentette az egerek agyában bekövetkező degenerációt, és még a memóriát is képes volt helyreállítani.

“Az Alzheimer-kór valószínűleg számos gén és fehérje funkcióváltozásának eredménye, amelyek együttesen károsítják az agy egészségét” – nyilatkozta Yadong Huang, a cikk társszerzője. “Ez az, ami nagyon megnehezíti a gyógyszerfejlesztést, mivel a hagyományos fejlesztés során olyan gyógyszereket szoktunk előállítani, amelyek egy olyan gént vagy fehérjét céloznak meg, amely a betegséget okozza.”

A kutatók három olyan, az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokból származó, nyilvánosan elérhető adatbázist vettek alapul, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő vagy nem szenvedő (kontroll), már elhunyt donorok agysejtjeiben elemezték az egysejtes génkifejeződést. Ezeket az adatokat felhasználva állítottak fel idegsejtekre és gliasejtekre vonatkozó génexpressziós mintázatokat az Alzheimer-kór esetében. A kutatók ezeket később összehasonlították a Connectivity Map adatbázisban található mintázatokkal, mivel ezek az adatbázisok több ezer gyógyszer emberi sejtekben történő génexpressziójára gyakorolt hatását tartalmazzák.

Az összesen vizsgált 1300 gyógyszer közül 86 fordította vissza az Alzheimer-kór génexpressziós mintázatát egyetlen sejttípusban, 25 pedig több sejttípusban, ám ezek közül FDA-engedéllyel csak 10 rendelkezett. Végül a kutatók két olyan hatóanyagot választottak ki a laboratóriumi vizsgálatokhoz, amelyek ígéretesnek bizonyultak. Az egyik hatóanyag, a letrozol a neuronokban, a másik, az irinotekán pedig a gliasejtekben mutatott jó hatásosságot. A letrozolt általában emlőrák kezelésére használják, az irinotekánt pedig vastagbél- és tüdőrák kezelésére.

A kutatók a preklinikai vizsgálatok során egy agresszív Alzheimer-kórral rendelkező egérmodellt használtak, amelyben több, a betegséggel kapcsolatos mutáció is előfordult, és ezeket kezelték egyik vagy mindkét hatóanyaggal.

Az eredmények szerint a két rákgyógyszer kombinációja az állatmodellben az Alzheimer-kór több aspektusát is visszafordította, elsőként a betegség progressziója során kialakuló génexpressziós mintázatokat a neuronokban és a gliasejtekben. A kezelés hatására csökkent mind a toxikus fehérje-csomók kialakulásának mértéke, mind az agyban bekövetkező degeneráció, és ami talán még fontosabb: sikerült helyreállítani a memóriafunkciókat is.

“Nagyon izgalmas volt látni azt, hogy a számítógépes adatelemzés eredményeit validálni tudtuk egy széles körben használt Alzheimer-egérmodellben” – összegzett Huang. “Arra számítok, hogy a kutatás hamarosan klinikai vizsgálati szakaszba léphet, így közvetlenül tesztelhetjük a kombinált terápiát Alzheimer-kóros betegeken is. Ha teljesen független adatforrások, például egysejtes expressziós adatok és klinikai feljegyzések ugyanazokra a folyamatokra és ugyanazokra a gyógyszerekre vezetnek minket, majd kuratív hatásúnak bizonyulnak egy Alzheimer-kóros állati modellszervezetben, akkor talán elmondható, hogy tényleg valami fontosra bukkantunk. Reméljük, hogy eredményeinket minél gyorsabban valók terápiává tudjuk fejleszteni, ami reményt jelenthet több millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg számára.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Scientists identify cancer drugs that may reverse the changes that occur in the brain during Alzheimer's

Cell-type-directed network-correcting combination therapy for Alzheimer’s disease

Irodalmi hivatkozás:

Cell-type-directed network-correcting combination therapy for Alzheimer's disease, Cell (2025). doi.org/10.1016/j.cell.2025.06.035