A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott kezelési módja a gluténmentes diéta. A gluténmentes diéta megszorító jellege, szociális terhe, magas ára miatt azonban a betegek részéről sürgető igény van a diétát helyettesítő gyógyszeres terápiára, illetve hogy lehetővé váljon számukra kis mennyisé­gű glutén fogyasztása anélkül, hogy károsodástól kelljen tartaniuk. Fontos szempont az is, hogy a betegek egy részénél még szigorú diéta mellett sem következik be a nyálkahártya teljes gyógyulása, ami a panaszok fenn­maradásához, szövődmények kialakulásához vezethet. Mindezek az okok vezettek az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztéséhez, amit a coeliakia patomechanizmusának egyre részletesebb megismerése tesz lehetővé.

Sikerült 70 olyan hatóanyagot kiszűrni, amelyek megfelelő jelöltek lehetnek az első engedélyezett hantavírus-vakcina kidolgozásához.

Az agyi organoidok hálózatának számítástechnikai célú felhasználása a lehetőségeken túl etikai problémákat is felvet.

Kínai kutatók szerint alapvetően alakíthatja át az emlőrák kezelési protokollját az MRD alapú utánkövetés elterjedése.

Az új módszer nem csak a genetikai mutációk azonosítására képes, hanem azt is megmondja, hogy az adott eltérés milyen típusú betegséget válthat ki.

Az új eszköz a kismolekulás hatóanyagok potenciális célpontjait képes megjósolni nagy biztonsággal, elsősorban onkológiai célú felhasználásra.

Egy “lab-on-a-chip” típusú megoldás a mikroglia mechanobiológiai tulajdonságainak megváltozása alapján követi nyomon a progressziót.

A stresszhormon jelenléte két mesterséges fehérje összekapcsolódását váltja ki, és az új molekula fényt bocsát ki.

Az ADGRG1 receptor jelenléte képessé teszi a gliasejteket az amiloid-béta plakkok lebontására.

A génexpressziós mintázatokra gyakorolt hatás alapján azonosított letrozol és az irinotekán jó eredményeket mutatott állati modellszervezetekben.