A daganatos betegeknél előforduló vénás események kialakulásának rizi­kója magasabb a nem daganatos betegekhez képest. Alábbi írásunkban célunk összefoglalni az említett betegcsoportnál a vénás tromboembólia főbb rizikófaktorait, patomechanizmusát, a megelőzés módszereit, a diag­nosztikai, illetve kezelési lehetőségeket.

A nervus vagus trans-auricularis stimulációja (ta-VNS) könnyen kivihető, jól tolerált eljárás, ami a motoros funkciók jelentős javulását eredményezheti Parkinson kórban.

Az Amerikai Klinikai Endokrinológiai Társaság (AACE) kiadta első, a diabéteszes betegek kezelésében alkalmazott technológiákra vonatkozó hivatalos iránymutatását.

A Covid-19 betegek kezelésekor -miközben persze az életük megóvása az elsődleges cél- számolni kell az alkalmazott és a beteg által szedett gyógyszerek között fellépő kölcsönhatásokkal.

2011 óta számos direkt orális antikoaguláns (DOAC) jelent meg a warfarin alternatívájaként a pitvarfibrillálók stroke-profilaxisában. Kjerpeseth és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változtak ebben az indikációban az orális antikoagulánsok felírásában megfigyelhető trendek azok piacra történt bevezetése óta.

Eur J Clin Pharmacol, 2015

A nem K-vitamin orális alvadásgátlókat (NOAC) széles körben alkalmazzák nonvalvuláris pitvarfibrillációban, ám alkalmazásuk kapcsán gyakrabban fordulnak elő nagy vérzéses epizódok. Különös óvatosság szükséges gyógyszerkombinációk rendelésekor, mert ezek tovább fokozhatják a rizikót, ilyen például amiodaron, a fluconazol, a rifampicin vagy phenytoin. Más szerek különböző mechanizmusok révén részben vagy teljesen ellensúlyozhatják a fokozott rizikót, sőt összességében csökkenthetik a kockázatot, többek között az atorvastatin, az digoxin és az erythromycin vagy clarithromycin.

JAMA, 2017

A K-vitamin-antagonista kezelés igen hatékony mind a stroke-megelőzésben pitvarfibrilláció esetén, mind a vénás tromboembóliás események kezelésében. Annak ellenére, hogy az elért antikoaguláns hatás a betegek többségében meglehetősen ingadozó, pitvarfibrilláló betegeknél a K-vitamin-antagonista kezelés a stroke vagy szisztémás embolizáció rizikóját közel 70%-kal csökkenti.¹ Ez az igen jelentős relatív rizikócsökkenés igazolja, hogy a koagulációs kaszkád blokkolása gyakorlatilag oki terápiát jelent a kardioembóliás stroke megelőzésében.

Az FDA figyelmeztetése szerint a ketokonazol tabletták off-label alkalmazása májkárosodáshoz és halálhoz vezethet.

A K-vitamin-antagonisták alkalmazásakort a fő aggodalmat a táplálék- és gyógyszerinterakciók jelentik, melyek nyomán az alvadásgátlás elégtelenné vagy túlzottá válhat. Egy penicillinszármazék is okozhat ilyen problémát.

Az utóbbi években a béta-sejt-működéstől független módon ható antidiabetikumok kutatása során a renális nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2) több szelektív gátlószerét fejlesztették ki. Az első ilyen gyógyszer, a dapagliflozin glikémiás hatásosságán túl testtömegcsökkentő hatásával tűnt ki az eddigi klinikai vizsgálatokban. A Magyar Diabetes Társaság 2014. évi szakmai ajánlása metforminnal, szulfonilureával és DPP4-gátlóval kom­binált adását támogatja. A gyógyszer alkalmazási előírása az inzulinnal kombinált alkalmazást is lehetővé teszi.