Új technológiai iránymutatások a diabétesz kezelésében
Az Amerikai Klinikai Endokrinológiai Társaság (AACE) kiadta első, a diabéteszes betegek kezelésében alkalmazott technológiákra vonatkozó hivatalos iránymutatását.
Az irányelvek megfogalmazásával kapcsolatos legnagyobb probléma a diabétesz-technológia rohamos fejlődése. Az elmúlt évtizedben az inzulinpumpák és a folyamatos glükózmonitorozás (CGM) klinikai alkalmazásáról szóló korábbi AACE-iránymutatásokat konszenzusos alapon vagy állásfoglalások formájában tették közzé. A mostani hivatalos, bizonyítékokon alapuló guideline a CGM-ek, az inzulinpumpák, a csatlakoztatható penek, az automatizált inzulinadagoló rendszerek, a telemedicinális technológiák és az okostelefonos alkalmazások használatára terjed ki, és foglalkozik a biztonsági kérdésekkel is.
A guideline szerint a CGM "erősen ajánlott minden olyan diabéteszben szenvedő beteg számára, akit intenzív inzulinterápiával kezelnek - ez napi három vagy több inzulininjekciót vagy inzulinpumpa használatát jelenti". A CGM-et használó cukorbetegek esetében a "kiemelt mérőszámok" közé tartozik a 14 napos aktív használat során a legalább 70%-os céltartományban töltött idő. Az átlagos glükózszintre vonatkozó célértékeket egyénre szabottan kell meghatározni, 36%-os vagy annál alacsonyabb glikémiás variabilitással.
További specifikus CGM-célértékeket adnak meg az 1-es típusú cukorbetegek, az idősebb/magas kockázatú betegek és a várandósok számára. Az irányelvek egyik fő célja, hogy a klinikusok a céltartományban töltött idő ismeretével és a CGM használatával könnyebben optimalizálják diabéteszes betegeik terápiáját.
Az „inzulinadagolási technológiák” című rész foglalkozik a csatlakoztatható penekkel, a CGM nélküli inzulinpumpákkal, a külön CGM-mel rendelkező inzulinpumpákkal és a fejlettebb, kombinált inzulinpumpa-CGM rendszerekkel, beleértve az alacsony glükóz felfüggesztéssel, a prediktív alacsony glükóz felfüggesztéssel és a hibrid zárt hurkú rendszerekkel rendelkező pumpákat (melyeket néha mesterséges hasnyálmirigynek neveznek).
Általánosságban ezek az automatizált inzulinadagoló rendszerek (mesterséges hasnyálmirigyek) erősen ajánlottak minden 1-es típusú diabéteszben szenvedő beteg számára, mivel használatuk bizonyítottan növeli a céltartományban töltött időt, különösen az éjszakai időszakban, anélkül, hogy a hipoglikémia kockázatát növelnék.
A „klinikailag validált” okostelefon-alkalmazásokat kell ajánlani a betegek diabétesszel kapcsolatos önellátó képességének oktatására vagy megerősítésére, valamint az étkezéssel és testmozgással kapcsolatos egészséges életmód támogatására és ösztönzésére.
A telemedicina nyújtotta lehetőségek - beleértve az egészségügyi szakemberekkel folytatott időszakos telefonhívásokat, okostelefonos-web interakciókat - kifejezetten ajánlottak a diabéteszes betegek kezelésében, edukációjában, a glükóz- és/vagy inzulinadatok távoli monitorozására.
A biztonsági kérdések kitérnek a gyógyszerinterakciókra – egyes gyógyszerek zavarják a CGM értékeket, beleértve a paracetamolt, a nagy dózisú C-vitamint és a hidroxikarbamidot, és arra, hogy a beteg kellően ki legyen képezve a készülék megfelelő használatára és arra, hogy mit kell tenni a készülék meghibásodása esetén.
Az irányelveket május 28-án mutatták be az Amerikai Klinikai Endokrinológiai Társaság (AACE) 2021-es virtuális éves találkozóján, és egyidejűleg az Endocrine Practice című szaklapban is megjelentek.
Forrás:
https://www.medscape.com/viewarticle/952127#vp_1
Endo Pract. 2021;27:505-537.
https://marlin-prod.literatumonline.com/pb-assets/Health%20Advance/journals/eprac/EPRAC180.pdf