A CTLA-4 hatóanyagok hozzáadása egy bizonyos betegcsoportban letörheti a tumorok terápiarezisztenciáját.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Picower Institute for Learning and Memory kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban arról számoltak be, hogy sejtmodellekben és állati mo­dellszervezetekben egy CDK5 enzimmel interferáló peptid alkalmazásával sikeresen fordították vissza az Alzheimer-kórra jellemző neurodegenerációt és a betegség egyéb tüneteiben, például az agykárosodás mértékének csökkentésében és a memóriafunkciókban is javulást értek el.

Proceedings of the National Academy of Sciences, 2023. április

A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért számít hosszú ideje az egyik legnagyobb kihívásnak az Alzheimer-kór kutatása, és miért olyan nehéz az adatgyűjtés, valamint a hatásos kezelések kifejlesztése?

Egy most indított fázis III klinikai vizsgálatban már beadta az első résztvevőknek új mRNS alapú influenza vakcináját a Moderna.

A Cognito Therapeutics neurostimulációs elven alapuló készülékét áttörést jelentő eszköz minősítéssel látta el az FDA.

A kalciumérzékelő receptorral kapcsolatos ismeretek folyamatos bővülése lehetővé teszi egyes ritka betegségek könnyebb felismerését és kezelését, továbbá segítséget nyújthat differenciáldiagnosztikai kérdésekben. Az új ismeretek és fejlesztések eredményeként a receptor megváltozott funkciójához köthető kórállapotok ellátása is változik, illetve változhat.

A spondylitis ankylopoeticában (AS) szenvedő betegek többségének klinikai tünetei, funkcionális állapota és életminősége javítható a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel. Ugyanakkor továbbra is jelentős az igény a radiológiai progressziót hatékonyan gátló készítményekre, melyek a gerinc elcsontosodási folyamatát megállítani, lassítani képesek.

A kombinált immunterápiás kezelések a rákterápia eddigi legígéretesebb eszközei, de a hatásossággal együtt a kezelések ára is folyamatosan, nagyjából az elérhetetlenségig nő.

A mindennapi munkánk során folyamatosan alkalmazunk olyan készítmé­nyeket, melyek a QT-intervallum megnyújtását okozhatják. Amellett, hogy ez nem gyakori mellékhatás, egyre több gyógyszer, közöttük a célzott rák­ellenes szerek kapcsán derült ki, hogy megnyújthatják a QT-intervallumot, így szükségessé válhat e mellékhatás részletesebb áttekintése. Jelen dol­gozat célja a QT-megnyúlással kapcsolatos ismeretek összefoglalása, kü­lönös tekintettel a daganatos betegekre, mivel megfelelő körültekintéssel ez az állapot elkerülhető, korán felismerhető, kezelhető. Szem előtt kell tartani azt is, hogy mivel a malignitás általában jelentős morbiditással és mortalitással jár, a célzott terápiák hatékonyságából származó előnyök meghaladják a veszélyes kamrai ritmuszavarok kockázatát.