A kortikoszteroidok ismert gyulladáscsökkentő hatásuk révén számos betegség esetén játszanak fontos stratégiai szerepet azok kezelésében, azon­ban hosszan tartó használatuk jelentős mellékhatásokat okozhat. Jelen cikk a szteroidkezelés mellett előforduló infekciókra való fogékonyságról, valamint a leggyakrabban kialakuló fertőző betegségekről kíván átfogó képet adni.

A vakcinák hatékonyságának és tartósságának javítása érdekében a Stanford kutatói egy új vakcinasegédanyagot fejlesztettek ki.

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

Egy egyébként egészséges, 69 éves nő jelentkezett az arcán kiütésekkel, amelyek 3 nappal korábban alakultak ki. A kiütések ráterjedtek a bal szemhéjára, és a páciens homályos látás miatt is panaszko­dott. A kórelőzményében említésre méltó esemény nem szerepelt.

A fizikális vizsgálat során a bal szeme körül erythemás alapon apró hólyagokat észleltek (1. ábra). A vesiculák a felső és az alsó szemhéjakon jelentkeztek, és ezeket a szem kivörösödése is kísérte. A szem vizs­gálata során más eltérést nem találtak. Nem volt gennyes váladékozás, nem mutatkoz­tak hólyagok vagy fekélyek a corneán. Az agyidegek vizsgálati lelete is negatív volt.

A costochondritis a mellkasi fájdalom egyik gyakori oka. Bár az alapel­látásban a váz- és izomrendszeri, illetve egyéb mellkasfali kórállapotok képezik a mellkasi fájdalom leggyakoribb okát, a differenciáldiagnózis során fel kell merülnie a többé-kevésbé gyakori, egyéb etiológiájú ténye­zőknek. Bár hiányzik a magas minőségű evidencia, a terápiás lehetőségek között a lokális melegítés, a szájon át szedhető vagy lokálisan alkalmaz­ható nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a lidokaintapaszok, a kapszaicinkrém, a fizikoterápia és az akupunktúra szerepelnek. A makacs esetek kortikoszteroid-injekciókra reagálhatnak.

Amerikai kutatók új kismolekulás hatóanyagot fejlesztettek ki övsömör, herpesz és bárányhimlő kezelésére.

A kóroktanilag heterogén gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében fő törekvésünk az optimális gyulladáscsökkentés. Az IBD-betegek keze­lésében a célzott terápiás lehetőségek a jövőben egyre fontosabb szerep­hez juthatnak. Az egyéni terápiás válasz előrejelzésének problémája még megoldásra vár.

Egy új elemzés szerint a súlyos fertőzések aránya valós körülmények között végzett magasabb krónikus limfoid leukémiában (CLL) vagy B‑sejtes limfómában szenvedő betegeknél, mint amit a klinikai vizsgálatok mutatnak.

Közepesen súlyos vagy súlyos aktív colitis ulcerosában (UC) szenvedő, ritlecitinib vagy brepocitinibl indukciós terápiát kapó betegek kimeneti mutatói szignifikánsan javultak.

A szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek kezelése nem­zetközi ajánlások mentén történik. Az elmúlt 1,5 évben törzskönyvezték a voclosporint lupus nephritisben, valamint az anifrolumabot a betegség aktív formájában. Az aktív betegség kezelésére bevezetett első célzott te­rápiával, a belimumabbal több mint 10 éves tapasztalat gyűlt össze, illetve lupus nephritisben is törzskönyvi indikációt szerzett.