A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az euglikémia elérése és a szövőd­mények megelőzése napjainkban is jelentős kihívás. A diagnózis után kez­dett verapamilkezelés több vizsgálat szerint is eredményesnek bizonyult a C-peptid-szekréció megőrzésében, kedvező mellékhatásprofillal – ugyan­akkor a hosszú távú eredmények még hiányoznak ahhoz, hogy átültessük a klinikai gyakorlatba.

Egy olyan baktérium altípust sikerült azonosítani, amely szoros asszociációt mutat a kolorektális rák progressziójával.

Egyértelműen hasznos és káros baktériumokat is sikerült azonosítani inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél.

Míg korábban úgy gondolták, hogy az emberi szervezetben megjelenő rákos daganatok sterilek, kiderült, hogy növekedésüket és a metasztázist a ráktípusra jellemző egyedi mikrobiom segítheti elő.

Nyolc humán, kommenzális baktérium új kombinációja hatásosnak bizonyult a visszatérő Clostridioides difficile fertőzések megelőzésében a magas kockázatú populációkban.

Egy új kutatás szerint azok a középkorú emberek, akiknek egészséges és változatos a bél mikrobiomjuk, jobbak a kognitív funkciói.

Jelen cikk aktualitását az Amerikai Infektológiai Társaság és az Európai Mikrobiológiai és Infektológiai Tár­saság új irányelvei adják, melyek az elmúlt időszakban összegyűlt tanulmá­nyok alapján frissítették a Clostridioides difficile okozta colitis (CDI) kezelését. A cikkben röviden összefoglaljuk a betegség általános ismérveit, diagnosz­tikáját, részletesen bemutatjuk a kezelést, annak hazai adaptációját és néhány, ígéretes új terápiáról is említést teszünk.

Az emberi mikrobiomból sikerült három olyan bakteriális metabolitot azonosítani, amelyek gátolják a SARS-CoV-2 vírusfertőzést.

A transzglutamináz-2 enzimnek a coeliakia kialakulásában központi sze­repe van, így az enzim blokkolása ígéretes terápiás lehetőség. A direkt és specifikus, újgenerációs transzglutamináz-2-inhibitor ZED1227 az első nem diétás kezelés, mely humán klinikai vizsgálatban alkalmasnak bizonyult a gluténterhelés mellett bekövetkező nyálkahártya-károsodás megelőzésére.