Az óriássejtes arteritis – régi nevén Horton-féle betegség vagy temporalis arteritis – az 50 év feletti populáció leggyakoribb vasculitise. Granulomatózus gyulladás, mely a nagy és közepesen nagy artériákat érinti, azok akut vagy krónikus károsodásához vezet. Az idősebb életkorral való jól ismert társulás mellett más tényezők, így a major hisztokompatibilitási komplex geneti­kai variánsai, különösen a HLA DRB1 0404 is hozzájárulnak az óriássejtes arteritis (GCA) kialakulásához.

Új megfigyelések szerint az ischaemiás stroke iv. alteplase kezelése során adott nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok (NOAC-ok) alkalmazása nem növeli a vérzések kockázatát.

A fázis III JADE DARE vizsgálat eredményei szerint az abrocitinib jobbnak bizonyult a dupilumabnál az atópiás dermatitisz kezelésében.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

Az arteria basilaris akut elzáródása eredményesebben kezelhető, ha a standard thrombolitikus kezelés mellett endovaszkuláris intervenciót is bevetünk.

A 2018-ban megjelent három primer prevenciós acetil-szalicilsav- (ASA-) vizs­gálatból egy a kardiovaszkuláris haszon/kockázat arány szempontjából sem­leges lett, kettő nettó ártalmat jelzett; onkológiai téren kettő semleges lett, egy pedig ártalmat jelzett.

Dr. Christoph Diener (Duisburg-Essen Egyetem, Németország) a neurológia témakörében 2019. szeptemberében megjelent hat fontos tanulmányra hívta fel a figyelmet.

A direkt hatású orális antikoaguláns gyógyszerek (DOAC-ok) hatásosságát számos klinikai vizsgálat megállapította a pitvarfibrilláló betegek stroke-prevenciója tekintetében. Ezek eredménye alapján szükség van jól összegzett, prospekív, egész világot átfogó vizsgálatokra e gyógyszerek ha­tásosságát, biztonságosságát tekintve. Az itt részletezett vizsgálat átfogó képet nyújt a rivaroxaban hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel folytatott vizsgálatok eredményéről.

J Am Coll Cardiol, 2018. július

A vezérfonal sorsa példa nélküli. Röviddel megjelenése után bejelentették, hogy az American Heart Association és az American Stroke Association közös ajánlásából néhány fejezetet törölnek, mivel ezek a fejezetek to­vábbi módosításra szorulnak. Törölték többek között a mentőszállítást, a telemedicinát, az agyi képalkotást, a vérnyomás és a dysphagia kezelé­sét tárgyaló fejezeteket. Cikkünkben a furcsa előzmények után megjelent ajánlás legfontosabb megállapításait emeljük ki, ezekhez fűzünk dőlt betűs megjegyzéseket.

Hol tartunk most, 2018 nyarán a pitvarfibrilláció, a stroke-prevenció, az antikoaguláns terápia összetett kezelési stratégiájában? Indokolt megfo­galmazni a címben leírt kérdést. A pitvarfibrillációról szerzett ismereteink jelenleg nyugalmi, vagy inkább plató fázisban vannak. Az elmúlt időszak­ban nagyon sok publikáció, való életbeli elemzés jelent meg, egyik vagy másik direkt orális antikoaguláns (DOAC) prioritását kiemelve. Le kell szö­geznünk, hogy nincsenek megfelelő és jól kontrollált direkt összehasonlító vizsgálatok a rivaroxaban, a dabigatran vagy az apixaban vonatkozásában. Összességében azonban a REAFFIRM vizsgálat teljesebbé teszi a DOAC-okról alkotott képünket.