Az idősebb felnőttek korai memóriaproblémái hátterében az agyban található tau neurofibrilláris csomók állnak.

Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Egy új tanulmány ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos az egészséges táplálkozás az öregedő agy védelmében.

A terheléses próbákat régóta használjuk kórállapotok felfedésére és a ma­ximális oxigénfelvevő képességet tükröző kardiorespiratorikus fittség meg­ítélésére. Ezek közül az egyik legegyszerűbb, veszélytelen és népszerű teszt a 6 perces járás-futás kórházfolyosón, sportpályákon, fedett sportlétesítmé­nyekben, parkokban egészséges és sportoló személyek, különböző beteg­ségekkel, kórállapotokkal bajlódók részvételével. Az egészséges emberek­re, illetve az egyes kórállapotokra vonatkozó életkorfüggő normálértékek rendelkezésre állnak.

A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

Az Egyesült Államokban vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott a Tiger Tech Solutions Inc felkaron hordható diagnosztikai eszköze, mely képes kimutatni a COVID-19 fertőzésre utaló jeleket.

Fázis III vizsgálati eredmények szerint jó hatásosságot és biztonságosságot mutatott inszomnia kezelésében a daridorexant hatóanyag.

Sclerosis multiplexben (SM) a gyulladásos demielinizáció és a neurodegeneráció a központi idegrendszer fehér­ és szürkeállományának károsodását okozza, melynek következtében sokféle tünet alakulhat ki, köztük kognitív deficittünetek is.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

A köhögés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők orvoshoz viszik a gyermeket. Bár a téma irodalma bőséges, mégis indokolt, hogy újra és újra beszéljünk róla, mivel feltehetően a köhögés miatt fogy a legtöbb vény nélküli szer a gyógyszertárakban, és számos – sajnos felesleges – vizsgálat is történik miatta. Az esetek túlnyomó többségében banális felső légúti vírusfertőzésről van szó, de a köhögés súlyos, akár életet veszélyeztető betegség tünete is lehet. Kétségkívül a „nem súlyos”, de elhúzódó köhögés is jelentősen befolyásolhatja a gyermek életminőségét: szignifikánsan ronthatja az alvását, iskolai teljesítményét vagy nappali aktivitását. Emiatt a köhögés az egész család életét érinti, a kialvatlanság miatti fáradtságot és a gyermek állapota miatti aggódást tovább tetézik a rokonok vagy pedagógusok nyomasztó „jó tanácsai”. Nem könnyű a türelmüket vesztett szülők, köhögős gyermekek tömegéből kiemelni azokat, akiknél komoly betegségre kell gyanakodnunk. Jelen – gyakorlati szemléletű – összeállítás ebben a témában kíván segítséget nyújtani.