Egy nagy irodalmi áttekintés szerint étrendi és gyógyszeres kezeléssel is csökkenthető a vesekő kiújulásának kockázata.

A glioxilsavat tartalmazó hajkiegyenesítő termékek használata a kalcium-oxalát kristályok vesében történő felhalmozódása miatt növeli az akut veseelégtelenség kockázatát

Az osteoporosis talaján kialakuló csonttörések primer prevenciója során, már újszülöttkortól kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő D-vitamin-és kalciumellátottságra. 

A fázis II ILLUMINATE vizsgálat eredményei szerint a lumaszirán hatásosnak bizonyult a primer hiperoxaluria kezelésében.

A vesekövesség népbetegség. Gyakorisága régóta nagy, és ma is egyre nő. A férfiak korábbi dominanciája eltűnőben van, ma már alig kisebb a nő­betegek száma. A recidíva aránya igen nagy. A vesekőbetegség kezelése több, mint a fájdalmat szüntető sürgős ellátás, majd a bennrekedt kő műtéti eltávolítása. Összetett orvosi feladat, amelyben számos szakmának kez­dettől van dolga, és a hosszan tartó betegség végül a vesekőtől távol álló specialitásoknak is feladatot ad. A kőprofilaxis révén a heveny fájdalmakon túl a késői következmények is nagyrészt megelőzhetők.

Súlyos, a beteget életveszélybe sodró sav-bázis eltéréssel járó kórképpel minden gyakorló orvos találkozhat. A belgyógyászati anyagcsere-rendel­lenességek, intenzív terápiás ellátást igénylő betegségek mellett sebészeti beavatkozások, mérgezések, kardiológiai és pulmonológiai kórképek szö­vődményeként is kialakulhat ilyen állapot. Azonnali felismerése és szaksze­rű ellátása nélkülözhetetlen napjaink orvosi tevékenysége során.

A toxikus alkoholok (metanol, etilénglikol, izopropanol, dietilénglikol, propilénglikol) súlyos sejtkárosodást és halált okozhatnak. A kezdeti tü­netek nem specifikusak, ez nehezíti a felismerést. A definitív diagnózis szérumszintmérésen alapul, amely hazánkban csak néhány kórházban hozzáférhető. A körültekintő anamnézis, a fizikális vizsgálat és néhány egyszerű laboratóriumi eltérés azonban felvetheti a mérgezés gyanúját, és az antidótum-kezelés korán elkezdhető, a szervkárosodások megelőzhetők, a mortalitás csökkenthető.

A helyes táplálkozás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, helyreállí­tásához, javítja az életminőséget. A kor előrehaladtával egyre nagyobb a malnutríció kockázata, melynek szűrése és az egyénre szabott táplálkozási terv elkészítése fontos eleme az idősek gondozásának.

Napjainkban – a folyamatosan fejlődő koraszülött-, illetve újszülött- sebészeti ellátásnak köszönhetően – egyre gyakrabban találkozhatunk a mindennapi orvosi gyakorlatban is rövid bél szindrómás csecsemőkkel és gyermekekkel.

Főbb tézisek Az extrakorporális lökéshullám-kezelés (ESWL) biztonságos és hatékony eljárás a 2 cm-nél kisebb vesekövek és az 1 cm-nél kisebb ureter-kövek kezelésére. Ezzel a módszerrel a legtöbb lokalizációban jól elérhetők a kövek. Az uretero-renoszkópia is alkalmas az ureter- és vesekövek kezelésére. Uretero-renoszkóppal különösen a röntgennel vagy ultrahanggal nehezen ábrázolható, így ESWL útján nehezen kezelhető köveket lehet gyorsan és biztonsággal eltávolítani. Ha a kő nagyméretű, vagy ha távozását húgyúti elfolyási akadály gátolja, akkor a perkután nephrolithotomia az elsőként választandó beavatkozás. Németországban a húgykőbetegség (urolithiasis) prevalenciája és incidenciája folyamatosan nő; az össznépesség mintegy 15%-ának képződik veseköve valamikor élete során.3 A kő anyaga az esetek 80%-ában kalcium-oxalát. A betegség alapjául anyagcserezavarok is szolgálhatnak, például a hypercalciuria vagy a hyperoxaluria, ezért a húgykövesség, vagy legalább annak kiújulása ilyen irányú kivizsgálást is indokol. A vesekövet gyakran csak akkor veszi észre a beteg, amikor az a húgyvezetékbe jut, és típusos görcsös fájdalmat (kólikát) vált ki. A húgykövesség ezenkívül lágyéktáji fájdalmat, haematuriát és visszatérő húgyúti fertőzéseket is okozhat. Ultrahangvizsgálattal és intravénás pielográfiával a diagnózis ma már könnyen felállítható. A 3 mm-nél nagyobb kövek spontán távozásának kicsi a valószínűsége, ezért ezek kezelést igényelnek. A húgysavkövek sikeresen feloldhatók gyógyszeres kezeléssel (kémiai litolízis), de gyakorlatilag minden más összetételű kő eszközös beavatkozást igényel. Extrakorporális lökéshullám-kezeléssel (ESWL) és endoszkópos módszerekkel (uretero-renoszkópia [URS] és perkután nephrolithotomia [PCNL]) a húgykövesség ma már szinte minden esetben sikerrel gyógyítható. A nyitott műtéteknek napjainkban már alig van jelentőségük, részarányuk az 1%-ot sem éri el.Extrakorporális lökéshullámkezelés (ESWL)