Világszerte a nők egyharmadát érintő betegségről most az derült ki, hogy szexuális úton is átvihető, ezért az érintett férfipartnereket is kezelni kell.

A Janus-kináz- gátlók egy kevésbé súlyos, de a betegek számára zavaró mellékhatása az akne.

Bőrgyógyászati szaktudás és tapasztalat nélkül egyáltalán nem könnyű a bőrbetegségek helyes differenciáldiagnosztikai megítélése. Még a jól ismertnek gondolt entitások esetében is gyakori a félreismerés – és azután a helytelen kezelés. Így pl. a sebgyógyulás feltételezett zavarának kezelése alapvetően különbözik a műtét után kialakuló pyoderma gangraenosum ellátásától. Ezzel és többi példánkkal a hasonlóságuk miatt gyakran félre­ismert kórképekre szeretnénk felhívni a figyelmet.

A peritonzilláris tályog a fej-nyaki régió leggyakoribb fertőzése. Tipikus tünetei a torokfájás, a nyelési zavar, a szájzár és a gombócos beszéd. A ke­zelés legfontosabb elemei: drenázs, antibiotikum adása, valamint meg­felelő folyadékellátást és fájdalomcsillapítást biztosító szupportív terá­pia. A betegek többsége ambulánsan kezelhető. Elsőként az A csoportú Streptococcusok és a szájüregi anaerobok ellen hatásos antibiotikum vá­lasztandó. A kortikoszteroidok a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyor­sításában tehetnek jó szolgálatot. Az esetenként súlyos szövődmények (pl. légúti obstrukció, aspiráció, mélyre terjedő fertőzés) kivédéséhez fontos az azonnali felismerés és a kezelés haladéktalan megkezdése.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

A hidradenitis suppurativa (HS) vagy acne inversa az életminőséget je­lentősen rontó, súlyos egészségkárosodással járó krónikus, gyulladásos megbetegedés, elsősorban az axilla, a lágyékhajlat és az anogenitális régió érintettségével. A pubertás után jelentkezik, hosszú lefolyása során gya­kori fellángolások és kiterjedt hegesedés jellemzik. 

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb formája, mely egyeseknél csak vulvovaginalis diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér, másoknál kifejezett, súlyos panaszokat okoz. A kórkép etiológiája még napjainkban sem teljesen egyértelmű.

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi ökoszisztéma felborulásával járó tünetegyüttes, melyhez egy sor negatív egészségi következmény kapcsolódik. Bár a BV okai nem teljesen tisztázottak, szoros korreláció mutatkozik a BV és bizonyos mikroorganizmusok, többek között a Gardnerella vaginalis vagy a Prevotella-speciesek között.

Hazánkban két intraokuláris parazitás megbetegedés: a toxoplazmózis és a toxokariázis fordul elő. Közös bennük, hogy az ember véletlen köztigazdaként szerepel a fertőzési láncban, és a szemgolyó predilekciós hely. 

A műtéten átesett betegek leggyakoribb nozokomiális fertőzései a műtéti területet érintő infekciók. A fertőzésekkel járó teher csökkentése érdekében több országos szervezet, így a Centers for Medicare and Medicaid Services és a Centers for Disease Control and Prevention közösen dolgozta ki a műtéten áteső betegek ellátásának minőségét fejlesztő programját és jelölt ki hat módszert a sebfertőzések megelőzésére. Ezek közül három a profilaxishoz legmegfelelőbb antibiotikum kiválasztására, a beadás időzítésére és a kezelés időtartamára vonatkozik. A legtöbb, tiszta-kontaminált műtéten áteső betegnek a cefalosporin a profilaxis céljára javasolt antibiotikum. Jelentek meg adatok arról is, hogy a kórházakban milyen mértékben alkalmazzák a fertőzéseket megelőző óvintézkedéseket. Mivel a háziorvosok részt vesznek a betegek pre- és posztoperatív ellátásában, nekik is ismerniük kell a program ajánlásait.