A JAK-gátlóval összefüggő akne

2011-es első Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatósági (FDA) engedélyezése óta Janus-kináz (JAK)- gátlók száma - és kezelési indikációjuk - folyamatosan nőtt. A felíró orvosok ismerik e gyógyszerek előnyeit és kockázatait, beleértve a szívproblémák és a rosszindulatú daganatok magasabb kockázatát; azonban egy kevésbé súlyos - de a betegek számára problémát okozó - mellékhatásuk, az akne, sokszor figyelmen kívül maradhat, különösen a bőrgyógyászaton kívüli szakterületeken.

„A fizikai megjelenés és az, hogy hogyan mutatjuk meg magunkat a világnak, fontos része az önbizalmunknak és annak, hogy a saját feltételeink szerint éljük az életünket” - mondta Dr. Arash Mostaghimi, a bostoni Brigham and Women's Hospital fekvőbeteg-bőrgyógyászatának igazgatója. A szert szedők tájékoztatása az esetleges akne (a JAKne) kialakulásáról és megjelenése kezelése, a gyógyszeres kezelés normális része kell, hogy legyen.

Mi az a JAKne?

A JAKne általában úgy néz ki, mint másfajta pattanások, ugynazokat a területeket érintheti, amelyeket a tipikus pattanások is, így az arcot, a mellkast, a hátat, a nyakat és a vállak felső részét. Bár megegyezik az akne tipikus formáival, nem világos, hogy a JAK-gátlókat szedő betegeknél miért alakulnak ki ezek a bőrkiütéseket, mi a jelenség patofiziológiája, a pontos mögöttes gyulladásos folyamat megegyezik-e tipikus pattanásokéval.

A klinikai vizsgálatok 2023-as szisztematikus áttekintésében Mostaghimi és munkatársai megállapították, hogy a bármely JAK-gátlót szedő betegeknél közel négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő akne, mint a placebót kapó betegeknél, de a kockázat mértéke az egyes JAK-gátló készítmények esetén különböző. A bőrbetegségek miatt JAK-gátlókat szedő betegeknél nagyobb volt a pattanások kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik más indikációra kapták a gyógyszereket, de a szerzők szerint ez az eredmény a szelekciós torzítás eredménye, ugyanis a reumatológiai vagy gyomor-bélrendszeri betegségekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatokban a résztvevők nem említik az olyan mellékhatásokat, mint az akne, míg a bőrbetegségekre adott JAK-gátlókkal kapcsolatos vizsgálatokban ezt viszont megteszik.

Úgy tűnik, hogy az eleve pattanásra hajlamos vagy pattanásos betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a mellékhatás, bár a kockázati tényezőket vizsgáló tanulmányok nem állnak rendelkezésre, de a szerzők saját klinikai tapasztalatai szerint a JAKne a fiatalabb betegeknél is gyakoribb, és bárki esetén, akár 70 éves korban is előfordulhat. A probléma is gyakoribbnak tűnik a kezelés kezdeti szakaszában, és idővel javulhat, ahogy a beteg folytatja a gyógyszeres kezelést.

Hogyan kezeljük?

Fontos, hogy más szakterületeken is felfigyeljünk a bőrbetegségekre, tisztában legyünk a JAK-gátlók ezen lehetséges mellékhatásával és ha észleljük a betegnél, megvitassuk vele. Általában a JAKne enyhe vagy közepes mértékű, és a más területen dolgozók általában első vonalbeli helyi kezelést írhatnak fel a betegeknek: 1%-os klindamicin krémet vagy gélt, benzoil-peroxidos lemosót (4%-os vagy 10%-os) egy kíméletes retinoiddal, például adapalénnel kombinálva. A fejbőr vagy hajszálérintettségben szenvedő betegeknél javasolható a ketokonazol 2%-os sampon, amellyel a betegek a zuhany alatt megmoshatják a fejbőrt, az arcot, a mellkast és a hátat. Haa betegek panasza nem oldódik meg ezekkel a kezdeti kezelésekkel, akkor további vizsgálat céljából utaljuk be bőrgyógyászhoz.

Forrás:

Martinez J, Manjaly C, Manjaly P, et al. Janus Kinase Inhibitors and Adverse Events of Acne: A Systematic Review and Meta-Analysis. JAMA Dermatol. 2023;159(12):1339–1345. doi:10.1001/jamadermatol.2023.3830