JAK-gátlók reumatoid artritiszben
Egy japán vizsgálatban a felnőttek reumatoid artritiszére kezelésére engedélyezett Janus-kináz (JAK) gátlók hasonló biztonságosságot és hatékonyságot mutattak egy retrospektív multicentrikus, való életbeli vizsgálatban.
Korábbi kutatások kimutatták a JAK-gátlók biztonságosságát és hatékonyságát reumatoid artritiszben, de hiányoznak a különböző gyógyszereket összehasonlító valós adatok. Japán kutatók retrospektív vizsgálatukban hét kórházban kezelt 361 RA-ban szenvedő felnőtt adatait tekintették át, és a JapánbanRA kezelésére engedélyezett 4 Janus-kináz (JAK) gátló - tofacitinib, baricitinib, peficitinib és upadacitinib – való életbeli biztonságosságát és hatékonyságát hasonlították össze a gyógyszer beadása után 2, 4 és 6 hónappal gyűjtött adatok alapján.
A kutatók a hatékonyságot a klinikai betegségaktivitási index (CDAI) segítségével értékelték; ezután összehasonlították a CDAI-t, a C-reaktív proteint (CRP), az egészségi állapotfelmérő kérdőív (mHAQ) módosított pontszámait a gyógyszer beadása után, valamint a remissziót vagy az alacsony betegségaktivitást 6 hónap után.
Összességében minden harmadik betegnél sikerült a betegség remisszióját elérni, és körülbelül háromnegyedüknél alacsony volt a betegség aktivitása. A négy kezelési csoportban a gyógyszer további szedésének aránya 6 hónap után hasonló, átlagosan 85,4% volt; a toxikus mellékhatások miatti kezelés megszakítási arányok szintén hasonlóak voltak a tofacitinib, a baricitinib, a peficitinib és az upadacitinib esetében (8,7%, 5,2%, 6,9%, illetve 5,7%). A négy kezelési csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség a hatékonyságban a CDAI, az mHAQ és a CRP-titer átlaga alapján a gyógyszer bevezetését követő 6 hónapban.
Az alacsonyabb hatékonyság prediktorai közé tartozott a kiindulási CRP-titer, a CDAI, a glükokortikoiddózis és a korábbi biológiai/célzott szintetikus betegségmódosító antirheumatikus gyógyszerek száma.
A jelenlegi vizsgálat azt jelzi, hogy a tofacitinib, a baricitinib, a peficitinib és az upadacitinib hatékonysága és biztonságossága és az az RA betegek szerhez való adherenciája hasonló maradt a potenciális zavaró tényezőkkel történt való korrekció után, írják a kutatók.
A viszonylag kis vizsgálati populáció korlátozza az eredmény általánosíthatóságát, továbbá a kutatók nem tudták az összes lehetséges zavaró tényezőt korrigálni, illetve nem tudták figyelembe venni a lehetséges torzításokat vagy a vizsgálati időszak alatti adagolási változások hatását.
A vizsgálat nem részesült külső finanszírozásban.
FORRÁS:
Rheumatology, 01 November 2023 https://doi.org/10.1093/rheumatology/kead543
