A Pathlight nevű eljárás rendkívül kis mennyiségű tumoreredetű DNS-t is nagy pontossággal képes azonosítani a vérben.

Cél: Alacsony kockázatú, korai invazív emlőrák miatt konzer­vatívan operált nőbetegek posztoperatív nagy dózisteljesít­ményű, szövetközi gyorsított sugárkezelése hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata.

Módszerek: 2018 decembere és 2024 decembere között 28 beteget vontunk be prospektív, nem randomizált, szekven­ciális klinikai vizsgálatunkba. A daganatágy sugárkezelését az eltávolított daganat helyére beültetett vékony műanyag katéterek segítségével végeztük, melyekbe kisméretű, nagy dózisteljesítményű Ir-192 sugárforrást juttattunk. A dóziselő­írás: 4×6,25 Gy (összdózis: 25 Gy) vagy 3×7,45 Gy (összdózis: 22,35 Gy) volt, két egymást követő munkanapon belül.

Eredmények: A 60 hónap (9–84 hónap) medián követési idő során 2 betegnél (7,1%) helyi kiújulást tapasztaltunk, 1 beteg (3,6%) májáttétek következtében, míg 1 másik beteg (3,6%) második primer tumor miatt hunyt el. A helyi daganatmen­tesség 5 éves valószínűsége 93,7% (95% CI: 88,1–99,4) volt. Késői mellékhatások közül grade 1 fibrotikus tömöttséget 6 betegnél (21,4%) és grade 1 fájdalmat 2 betegnél (7,1%) észleltünk. Grade ≥2 késői mellékhatásokat nem tapasztal­tunk. A kozmetikai eredmény kiváló (14 beteg, 50%) vagy jó (14 beteg, 50%) volt.

Következtetések: A korábban alkalmazott szövetközi kezelé­sek 5 napos időtartama biztonságosan tovább csökkenthető 2 napra, ami a betegek számára is kedvezőbb.

Magy Onkol 70:15-20, 2026

Kínai kutatók szerint alapvetően alakíthatja át az emlőrák kezelési protokollját az MRD alapú utánkövetés elterjedése.

A 2-es fázisú ICARUS-BREAST01 klinikai vizsgálat a HER3-DXd jelentős hatékonyságát és kezelhető biztonsági profilját mutatja a HR+HER2– em­lőrákos betegeknél, ami optimális jelöltté teszi a későbbi, nagyobb elem­számú vizsgálatokhoz. A vizsgálat céljai között szerepelt a kezelésre adott válasz potenciális biomarkereinek azonosítása, egyben betekintést nyújtani a HER3-DXd egyéb feltételezett hatásmechanizmusaiba is.

Az OPA1 fehérjét gátló hatóanyagok alkalmazásával sikerült apoptózist indukálni venetoklaxra rezisztens rákos sejtekben.

Egy nagy elemszámú vizsgálat szerint az emlőrákból kigyógyult nőknél sokkal kisebb a második daganatos betegség kockázata, mint azt korábban gondolták.

Új fejlesztésű polimerek és nanotechnológia tette lehetővé olyan mikroszkopikus kúpok kifejlesztését, amelyek csapdázni képesek a vérben keringő tumorsejteket.

A korai emlőrák gyógyításában továbbra is a sebészi kezelés a leghatékonyabb módszer. Az emlőmegtartás és az onkoplasztikai elvek alkalmazása általánosan elfogadottá vált, az axilla sebészi kezelésében az őrszemnyirokcsomó-biopszia az elsődleges, és az axilláris blokkdisszekció (ABD) indiká­ciója tovább szűkült. Az egyre szélesebb körben alkalmazott neoadjuváns onkológiai kezelés új kihívások elé állította a sebészetet. Az emlőrák mortalitásának csökkentésében fontos szerepet játszik a minőségbiztosítás kiterjesztése, az emlősebészeti képzés erősítése és a centralizáció felgyorsí­tása dedikált emlőrák-diagnosztikai és -terápiás központok létrehozásával. Az alábbiakban a V. Emlőrák Konszenzus Konferencia tartalmára épülve, a legfrissebb nemzetközi tanulmányokat és szakértői javaslatokat figyelembe véve foglaljuk össze az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásainkat.

Magy Onkol 69:276-295, 2025

A IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia óta eltelt évek alatt számos új klinikai vizsgálati eredményre alapuló evidenciát publikáltak, melyek indokolttá tették a 2020-as ajánlás fris­sítését. A szakmai útmutató elsődlegesen az aktuális ESMO, NCCN, ABC, valamint a St. Gallen-i konszenzuskonferen­cia állásfoglalásait, ajánlásait tükrözi. A szöveg didaktikai szempontból előbb a korai, majd a lokálisan előrehaladott emlőrák, a lokoregionálisan recidivált és a metasztatikus emlőrák vonalat követi. Mind a korai, mind a metasztatikus emlőrák fejezeteinek elején összefoglaljuk az adott területtel kapcsolatos általános érvényű megállapításokat, melyek az egész további alfejezetre vonatkoznak. Az alfejezetekben a genomikai alcsoportok szerint tárgyaljuk a terápiás lehe­tőségeket. Az ajánlás végén egyes ritka klinikai szituációk kezelésének szempontjait foglaljuk össze. A függelékekben – többek között – az onkoteam-követelményeket, a javasolt kemoterápiás protokollokat, a menopauza definícióját is tárgyaljuk.

Magy Onkol 69:313-353, 2025