Az invazív candidiasisok leggyakoribb klinikai megjelenési formája a candidaemia. A hemokultúrák érzékenysége széles határok között mo­zog, önmagában ritkán elégséges a diagnózis gyors megállapításához. A pontos kórisméhez a nem tenyésztésen alapuló eljárások segítségével juthatunk közelebb. A szisztémás candidiasisok terápiájában elsősorban az azolokat és echinocandinokat alkalmazhatjuk, ugyanakkor sajnos egy­re gyakrabban fordulnak elő a rezisztens fajok, valamint a pánrezisztens C. auris incidenciája is világszerte emelkedik.

Az élesztőgombák közé tartozó Candida genus a természetben szinte bárhol megtalálható, az emberben a normál flóra tagja lehet. Normál kö­rülmények között nem patogén, kóroki szerepe legtöbbször valamilyen immunszuppresszív állapotot feltételez. Egyesek a modern medicina beteg­ségének is nevezik, mivel a betegségre hajlamosító tényezők között a széles spektrumú antibakteriális kezelés, a tartós intravénás katéterek, a protézisek, a parenterális táplálás, a citotoxikus kezelés, valamint a szervtranszplantációt követő immunszuppresszív terápia szerepelnek. Számtalan faja közül orvosi szempontból legjelentősebb a C. albicans és a C. glabrata.

Az első életévekben a bél mikrobiótája különösen érzékeny a környezeti hatásokra, melynek hosszútávon számtalan kórkép kialakulásában lehet szerepe.

Olyan szempontból mutatok be elsőként a terhesgondozás területén alkal­mazásokat, amely az e-medicina rovat életében is új fejezetet fog indítani. Ennek a lényegéről később teszek említést. Valid alkalmazásokról lesz szó a szülés várható dátumának megállapítására, a spontán koraszülés kocká­zatának becslésére (a felesleges kezelések elkerülése érdekében), illetve egy olyan valid testhőmérséklet-mérőt mutatok be, amely a terhességet jóval korábban előre jelzi a megszokott (otthoni) módszerekhez képest.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

Egyre gyakoribb, hogy az újszülöttet nem azonnal választják el a méhlepénytől, de a koraszülött babáknál ez kifejezetten előnyösnek bizonyult.

A Stanford Egyetem vizsgálata szerint Kaliforniában a legkisebb és legfiatalabb koraszülöttek jelentősebb szövődmények nélkül térhetnek haza a kórházból otthonukba.

Az FDA 2019. szeptember 3-án áttörést jelentő terápia minősítést adott a Janssen RSV elleni vakcinájának, ami jelentősen felgyorsítja a készítmény engedélyezését.

Egy új, randomizált klinikai vizsgálat szerint a szisztémásan adott hidrokortizon nem csökkenti a bronchopulmonális dysplasiát a mesterségesen lélegeztetett koraszülötteknél.

A multirezisztens Gram-negatív baktériumok (MRGN) egyre gyakoribb elő­fordulása miatt a kórházaknak korlátozott terápiás lehetőségekkel, költsé­ges higiénés intézkedésekkel és járványok veszélyével kell szembenézniük. A hatékony szűréshez fontos a kockázati tényezők és a helyi rezisztencia­ráták ismerete és figyelembevétele. A cikk áttekinti az MRGN-kolonizáció és MRGN-fertőzés fogalmával, gyakoriságával és kockázati tényezőivel kapcsolatos ismereteket.