Késleltetett köldökzsinór elszorítás
Egyre gyakoribb, hogy az újszülöttet nem azonnal választják el a méhlepénytől, de a koraszülött babáknál ez kifejezetten előnyösnek bizonyult.
A 30 hetes terhesség előtt született babák rokkantsági és halálozási kockázata továbbra is magas, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A köldökzsinór késleltetett (30-180 másodperc múltán történő) elszorításával jelentősen csökkenthető e koraszülött babák mortalitása és rokkantsága.
A The Lancet Child & Adolescent Health folyóiratban megjelent tanulmányban Kristy P. Robledo, PhD, a Sydney-i Egyetem (Ausztrália) és munkatársai közel 1500 csecsemő vizsgálatával igazolták, hogy a születés után legalább 60 másodpercig tartó késleltetett köldökzsinór elszorítás jelentősen csökkentette a 30 hetesnél fiatalabb csecsemők halálozását vagy rokkantságát.
A vizsgált, igen korán született babák közül véletlenszerűen kiválasztott 767 eseteben a születés után legalább 60 másodpercet vártak a köldökzsinór elszorításával, míg 764 esetben az azonnali elszorítást alkalmazták. Az újszülöttek közül 384 volt iker (őket egyénileg randomizálták), 862 volt a fiú, 505 kisbaba született a 27. terhességi hét előtt. Az elsődleges kimenetelnek a 2 éves korig kialakult rokkantságot vagy az elhalálozást tekintették. Súlyos fogyatékosságként definiálták az agyi bénulást, súlyos látásvesztést, hallókészüléket vagy cochleáris implantátumot igénylő süketséget, súlyos nyelvi vagy beszédproblémákat vagy kognitív késedelmet a korrigált 2 éves életkorig. A köldökzsinór elszorításáig eltelt idő medián 60 másodperc volt a késleltetett csoportban és 5 másodperc azoknál, akiknél azonnali elszorítást alkalmaztak.
Az elsődleges kimeneti adatok 1419 csecsemő esetében álltak rendelkezésre. Elhalálozás vagy súlyos fogyatékosság a késleltetett szorításban részesült csecsemők 29%-ánál fordult elő, míg az azonnali elszorításban részesülők 34%-ánál (relatív kockázat 0,83, P = 0,010). A 2 éves korig történő elhalálozás a késleltetett elszorítás esetén 8% volt, míg a súlyos fogyatékosságé 23%, illetve 26%. A késleltetett elszorítás tehát 30%-kal csökkentette a2 éves korig történő elhalálozás relatív kockázatát 2 éves korban, de nem volt jelentős hatással a súlyos fogyatékosságra.
A vizsgálat korlátai közül a nem vak vizsgálati elrendezés, a szívfrekvenciára vagy az első lélegzetvételig eltelt időre vonatkozó adatok hiánya említendő, továbbá az, hogy a késleltetett elszorítás a csecsemők 26%-ánál a 60 másodperc előtt végét ért a csecsemőkkel kapcsolatos klinikai aggályok miatt.
Az eredményeket azonban megerősítette a nagy méret, az elfogultság alacsony kockázata és a konkrét elsődleges kimenetel. Az adatok alátámasztják a közelmúltban végzett szisztematikus áttekintések eredményeit, és rávilágítanak arra, hogy további kísérletekre van szükség a késleltetett szorítás különböző időpontokban történő értékelésére, nagyobb populációkkal, az első lélegzetvételig eltelt idő és a pulzusszám figyelembevételével, valamint a fogyatékosság mértékének javításával – tették hozzá a kutatók.
A koraszülés óriási terhet ró az egészségügyi rendszerre és a társadalom egészére. Épp ezért is szerepel az ENSZ 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési céljai az újszülöttek és az 5 év alatti gyermekek megelőzhető halálozásának megakadályozása, az, hogy az újszülöttek halálozását 1000 élveszületésre számítva legalább 12-re, az 5 évesnél fiatalabbak halandóságát pedig 1000 élveszületésre számítva legalább 25-re csökkentsék a gyengébben fejlett országokban is.
A tanulmány eredményei alátámasztják számos nagy szervezet ajánlásait. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a születés után legalább 1 percig várjunk a köldökzsinór elszorításával olyan csecsemőknél, akiknél nincs szükség pozitív nyomású lélegeztetésre. Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javaslata szerint is várni kell a köldökzsinór elszorítással a születés után legalább 30-60 másodpercig, a The Royal College of Obstetricians and Gynaecologists pedig legalább 2 perces várakozást javasol. Ez az ajánlás azonban csak az élénk, erőteljes babákra vonatkozik, nem szabad, hogy ez a várakozás veszélyeztesse az újszülöttek létfontosságú újraélesztésére teendő erőfeszítéseket. A koraszülötteknél a késleltetett köldökzsinór leszorítás az átmeneti keringés javulásával, a vérátömlesztés szükségességének csökkenésével, valamint a necrotizáló enterocolitis és az intraventrikuláris vérzés előfordulásának csökkenésével jár. Azt az aggodalmat, hogy a késleltetett leszorítás túlzott transzfúziót és következményes policitémiát eredményezhet, egyelőre semmilyen adat sem támasztotta alá, azt sem, hogy veszélyeztetné a szülés körüli anyai szövődmények, például a vérzés kezelését.
A vizsgálatot az Australian National Health and Medical Research Council támogatta.
Forrás
https://www.thelancet.com/pdfs/journals/lanchi/PIIS2352-4642(21)00373-4.pdf
